Mi volt a legnagyobb csalódásotok?

Mikor az apám azt mondta nekem "Ha leteszed az érettségit megeszem a kalapom".

Emelt szintem lettem és jövőre lesz diplomám is.

Persze ezt már nem láthatja.

Remek volt egy ilyen "apával" élni és akkor még az angolomat is kritizálta.

Volt egy nagy szerelmem, aki mindig úgy szakított, hogy nem hívott többé, köddé vált, aztán pár hónap múlva újra keresett és én megbocsátottam neki, de a második után azt mondtam, hogy ez volt az utolsó, több bocsánat nincs.

Mikor harmadszor is így elhagyott és pár hónap múlva újra írt mailt -talán a sors akarta, de a sok reklám mellett nem vettem észre és nem olvastam el-. 3 hónap múlva véletlenül vettem észre és válaszoltam rá, pár semmitmondó szót. 2 hét múlva olvasta el, de már nem válaszolt rá, 2 nap múlva meghalt :(

13 évig tartott a szerelem.

Amikor anyukám azt mondta, hogy ronda vagyok, a hátam mögött másoknak. Persze a szemembe mindig áradozik. Azóta nincs önbizalmam.

Amikor a legjobb barátnőm elköltözött úgy, hogy csak utólag tudtam meg.

Amikor a barátom minden előzmény nélkül eltűnt, aztán egy hét múlva jelentkezett, mintha semmi se történt volna. Ja és persze ne kérdezzek semmit sem, hogy mi történt. Otthagytam. Pedig egészen addig úgy éreztem, hogy ő az igazi.