Egy felnottnek mi a feladata?

Gyerekként én is felnőtt akartam lenni :)

De felnőttként én is úgy látom, hogy gyereknek egyszerűbb volt lenni. A tanuláson kívül semmi feladatod nincs, csak játszani, szórakozni, pihenni, élvezni az életet.

Felnőttként egy csomó felelősséged van, biztosítani a lakhatást, a gyerekeket nevelni, előteremteni mindenre az anyagiakat. A munkahelyen is felelősséggel tartozol a munkádért. Gyerekként nem kell aggódnod, hogy miből éljünk meg, miből fizessük a számlákat.

Ja,mennyivel jobb a felnőttnek - ő nem dolgozatra készül, hanem az éhhalálra a munkanélküliség miatt.

Ha meg van munkája, akkor dolgozik napi 9-10 órát 8 órára bejelentve, bármi elismerés nélkül, miközbenminden felelősség az ő vállát nyomja.

Asszem összekevered a felnőttséget Orbán Viktorral és más felső- és esetleg középvezetőkkel, akik a felnőttek max.10%-át teszik ki.

Gyerekként mindenki azt hiszi, hogy milyen jó lesz felnőttnek lenni, mert akkor majd lesz pénze és azt csinál, amit akar.

Csak az a baj, hogy a legtöbb munkahely, munka még jobban beszabályozza az életed, mint az iskola. És ott nem az a következmény, hogy kapsz egy rossz jegyet, amit bármikor kijavíthatsz, hanem kirúgnak és nem lesz miből megélned.

Ráadásul a megkeresett pénzed nagy része nem szórakozásra fog elmenni, hanem a megélhetéshez szükséges alapvető dolgokra.

A legtöbb gyerek felnőtt akar lenni, a legtöbb felnőtt meg gyerek.

Én azt mondom, mindkettőnek van előnyei is, meg hátránya is. A gyereknek iskolába kell menni, a felnőttnek dolgozni. A gyereknek szót kell fogadni a felnőttnek, a felnőttnek meg el kell tartania a családját. A gyereknek kevesebb a felelőssége, és - normál esetben - lazábban élhet, a felnőtt viszont a maga ura.

Igazából nem lehet egyértelműen megmondani, hogy gyereknek jobb, vagy felnőttnek. Ez nagyban függ attól is, hogy kinek milyen az élete. Aki egy gyárban robotol heti 6 nap, napi 10 órát, az minden bizonnyal azt fogja mondani, hogy gyerekként ezerszer jobb volt. Akit terrorban tartottak a szülei, vagy szimplán csak olyan közegbe, olyan iskolába járt, ahol utált lenni, de felnőttként olyan munkája van, amit szeret, boldogan él, akkor nyilván azt fogja mondani, hogy felnőttként ezerszer jobb.

Én nem osztom azt a véleményt, miszerint "azért jó a gyereknek, mert csak tanulnia kell". Nem leányálom, amikor délután 3 után hazaér az ember, és akkor még 3 óra tanulás vár rá. Csak ugye az idő mindent megszépít.

Én összességében jobban érzem magam felnőttként, mint gyerekként.