Tesóm barátnője teljesen befészkelte magát a lakásunkba. Egyre rosszabbul érzem magam emiatt. Mit tegyek?
Derült égből villámcsapás volt az egész, egy hete költözött ide tesóm (23) és barátnője (49) és annak lánya (11). Bezzeg amikor anno csajom volt, a 2 év kapcsolat alatt egyszer se aludhatott nálunk... Én ugyan aludhattam nála, de csak akkor amikor az apja nem volt otthon. Ehhez képest tesómék január óta járnak, áprilisban alkalmanként már nálunk aludt a barátnője, júliusban már igen sokszor, és most már ott vagyunk, hogy haza se megy... Egyszerűen annyira unom már, hogy állandóan itt van! :@ Ráadásul be is csapott, mert azt mondta, hogy azért jön ide, mert kirakták a lakásból, erre 2 napja kiderült, hogy csak szimplán nem tetszett neki az, ahogy a férje viselkedett. És persze engem meg se kérdezett senki, hogy "Bocs már, de ez így oké?". Tehát 8 hónap alatt elérte testvérem azt, hogy a barátnője teljesen befészkelte magát hozzánk, aki persze hozta a hisztis lányát is (ma azért sírt, mert egyedül hagytuk 5 percig a szobában - hát marha jó, hogy 11 évesen ennyire nem önálló, hogy nem lehet ilyen rövid időre se magára hagyni -.- ) A számítógéphez már szinte hozzá se férek, mert egész nap Skype-oznak meg Facebook-oznak, a számítógép szinte éjjel-nappal megy, eddig is szegények voltunk, de most még jobban elszegényedünk, mert el kell tartanunk +2 embert, ráadásul tesóm és a barátnője folyamatosan kibeszélnek a hátam mögött, ezzel kvázi földbe döngölve az önbizalmamat. Azt mondják, nem rólam suttognak mögöttem, de a múltkor pl. a nevemet hallottam, hozzátéve azt, hogy "Remélem, nem fogja hallani, de csaktán nem hallja." -.-
Különben meg ha ki is rakták a lakásból, akkor se tudom elfogadni, hogy ide költözik. Nekem már 2 lány mondta azt, hogy nagyon rosszul érzi magát otthon, az egyiknek a szülei nem is élnek már. Mégis mindkettőnek azt kellett, hogy mondjam: "Nagyon szívesen befogadnálak hozzánk, de sajnos anyagi lehetőségeink ezt nem engedik meg, sajnálom :-( " Mostantól 5-en lakunk majd a 2 szobás lakásban, nagyon rossz élet következik :-( Nem érzem jól magam, a szívem rakoncátlankodik, állandó rémálmok gyötörnek, mióta idejött.
Azt hadd ne mondjam még, hogy persze tesóm barátnője nem dolgozik, majd őt is nekünk kell eltartanunk, és persze egész nap a Spongyabob megy a TV-ben, amitől már szétszakad már a fejem...
Valami jó tanácsot légyszi adjatok, mert teljesen kikészülök! :-(
Szüleid hol vannak?
Hol laksz? Miért nem rakod ki őket?
Édesanyám velünk él. Sajnos ő rábólintott a dologra, ígyhát úgy voltak vele, az én véleményem semmit nem számít, hiszen ha ellenkezek is, 2:1 oda :-/ Édesapámmal nem jó a viszonyom, ő voltaképpen már általános iskolás korom óta képtelen elfogadni engem :-( Anyagi okok miatt viszont nem tudok külön költözni.
Tehetetlennek érzem magam :-( Mondjuk ma felcsillant a reménysugár, ugyanis tesóm barátnője és édesanyám összevesztek. Bár jobb lenne, ha békés úton oldódnának meg a dolgok, de ha ez az ára, akkor nem tagadom, örülnék neki, ha inkább visszamennének oda, ahonnan jöttek!
"hiszen ha ellenkezek is, 2:1 oda"
azért én csak ellenkeznék, ez milyen már..
befogadni egy idegen nőt a gyerekével, aki ráadásul tudna hová menni..
Személy szerint ez az összeköltözéses dolog nálam kiesik.
Hárman lakunk egy viszonylag tágas 150nm-es házban.
Jelenleg nincs barátnőm, de állandóan idegesítene, hogy a szüleimnek kényelmetlenné teszem a közeget.
Nyilván 1-2 ott alvás belefér, de itt lakjon plusz egy ember, azért necces.
Szerencsére a kislány mégse jött, ugyanis egy nap alatt kiderült, hogy nem érzi jól magát nálunk tartósabb ideig. Így ez a probléma meg a Spongyabobos már nem téma szerencsére.
Már az egész napos Facebook és Skype se megy, szóval már e tekintetben is vannak javulások.
De ettől függetlenül továbbra se érzem jól magam a bőrömben. Tesóm barátnője (ti. Csilla) már több mint egy hete nem ment haza. A kislányuk folyamatosan sír, a férje meg hazavárná. A fia kb. felfogja, hogy ez a házasság már nem menthető, de ő is nehezen érti meg, miért menekült el a nő végleg.
Ráadásul édesanyám és Csilla úgy összevesztek, hogy ki lett mondva: vagy ő és tesóm mennek vagy én és édesanyám. Patthelyzetben vagyok. Ha édesanyámmal élek tovább, az kvázi az anyagi csődöt jelentené, mert ketten alig 40 ezerből kellene kijönnünk 1 hónapban (édesanyám jövedelmének a fele tiltva van). Ha tesómékhoz költözök, akkor viszont félő, hogy egy idő után zavaró tényező leszek ott, hiszen mégis csak egy párt alkotnak, arról nem is beszélve, hogy akkor már a hisztis kislányt is el kellene viselnem nap mint nap :-/ Önálló életbe anyagi okok miatt viszont nem tudok kezdeni, máshova nem tudnék költözni, tehát patthelyzet alakult ki :-(
Egy biztos: innentől kezdve akármelyik következik be, nekem tuti rosszabb lesz. Nem mondom, legyen a tesóm boldog (én is magányos vagyok már 4 éve, tudom, hogy nem jó egyedül lenni...), de jobb lenne, ha minden a régiben menne tovább, én vele és édesanyámmal, a barátnője meg vagy a régi helyen vagy máshol, de a többi eshetőségről személy szerint én nem akarok hallani.
Bárcsak visszakaphatnám a 2 héttel ezelőtti és az előtte levő időszakra szóló életet :-(
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!