Tényleg vannak olyan nők, akik végleg egyedül maradnak?

Ismerek többet is, még rokonaim is vannak így.

-Az egyik nagynéném már közel 70 éves és lassan 30 éve egyedül él. Megözvegyült, utána nem vágyott újabb férfira.

- másik nagynéném elvált, és ő is úgy döntött jobb neki egyedül.

-Az egyik kollégám 16 évesen majdnem 40 évessel kavart, és 20 évig várta a csodát, hogy a férfi a kedvéért elválik.. Nem így lett. Ma egyedül él.

- A házban lakik egy nénike aki tényleg magányos. Bár már mondogatja, hogy nagy hiba volt, de fiatalként kijelentette, neki nem kell soha gyerek. Így nem is lett neki. Ma egyedül, magányosan él, nincs senkije. Szülei már rég nem élnek, volt egy testvére az is halott már.

- Barátnőm igaz 42 éves, de hasonló cipőben jár most mint a nénike. Neki sem kellett gyerek, és nős férfira pazarolta a fiatalságát. Ma egyedül él..

- A férjemnek a nagybátyja is egyedül él, igaz ő is közel jár már a 65 évéhez. Ő amikor huszonéves volt, volt egy menyasszonya, de amikor katonának behívták (akkor még 2 év volt a katonai szolgálat) a menyasszonya máshoz ment hozzá. Soha többé nem udvarolt senkinek. Ma egyedül él egy hatalmas házban. Bár ő nem igazán magányos, mert az unokahúgok, unokaöcsik rendszeresen látogatják..(mi is megyünk mindig mert nagyon jó fej ember)

Nagyon sok ilyen van történet van.

Volt kolleganőm: lassan 50 éves, de nagyon jól néz ki, és nagyon elegáns. Hogy miért nem vette senki feleségül: nos, nem talált olyan pasit, aki többet dolgozott volna, mint ő. Akikkel eddig volt, mind tohonyák és lusták, sokakat neki kellett eltartania, mert nem volt munkájuk. Az életszínvonalából viszont nem akar lejjebb adni. Szegényt elkerülik valamiért a rendes, dolgos pasik. Gyereke sincs.

Keresztény táborba jártam sokáig: na ott nagyon sok öreg szűz néni van. Ők Istennek adták az életüket, úgy tűnik mintha nem is érdekelné őket a szex. Léteznek aszexuális emberek, ha ők azok, akkor nem is baj, hogy nincs férjük, jobb így.

Szerintem a nővérem is ilyen lesz. Semmit nem ad magára, de iszonyatosan okosnak és tökéletesnek képzelni magát. Ha rendszeresen mosna hajat, tisztítaná a körmeit, és kinyomkodná a pattanásait, talán felfigyelnének rá, mert amúgy nem lenne csúnya. De ha észre is veszi valaki, ő olyan, hogy neki a legjobb kell, neki semmi nem elég, minden férfi undorító disznó. Szóval ha így folytatja, nem hiszem hogy elveszi valaki.

Az én ismerettségi körömből a fiatalabbak közül kettő is van, akiket szerintem erősen fenyeget ez a veszély. Igazából mindkettő jó lány, de huszonvalahány éves korukig nem sikerült társat találniuk, és azután szerintem már nagyon nehéz: a munka beszippantja őket, valószínűleg egy olyan munkahelyen, ahol leginkább csak nők vannak (szinte minden munkahely nagyrészt szegregált), így az ismerkedés is nehéz lesz. Ezen kívül az embernek egyre kevesebb ideje, ereje, kedve is lesz már eljárkálni ide-oda meló után. Nagyon sokakat fenyeget ez a veszély szerintem, férfiakat is.

Aztán, van olyan ismerősünk is, aki viszont meglehetősen kiállhatatlan személy, igazából nem lehet csodálni, hogy nincs senkije, mert nehéz lenne olyat találni, aki kibírná. (Voltak már mellette ketten is, de egyik sem bírta sokáig.)