Hogyan tudják kivitelezni a kortársaim azt, hogy ilyen "izgalmas" életet élnek?
Úgy látom, hogy a velem egykorúak vagy nálam fiatalabbaknak tartalmas, izgalmas élete van, de nem értem, miként érték el ezeket a dolgokat, élményeket. Példának okáért sokat járnak külföldi utazásokra (akár más kontinensekre is), jellemzően magas jegyáras koncertekre, versenyekre, éttermekbe. Úgy vettem észre, hogy ezek a fiatalok nem dolgoznak, mivel még egyetemre járnak vagy más jellegű oktatási intézménybe (de zömében egyetemisták). Én is szerettem volna eljutni "különleges" helyekre de a minimálbéres munkám és a munkahelyi kötelezettségeim miatt nem volt rá lehetőségem (nem jár szabadság).
Félreértés ne essék nem az egyetemistákat, nem dolgozókat akarom ezzel bántani (hiszen nekem az érettségi is alig sikerült) csak nem értem ezt a dolgot. Tudom, vannak, akik szülői segítséggel csinálják az utazásokat de láttam már olyat is, hogy a kérdéses személy pár ezer forintos segélyért "állt sorban" az önkormányzatnál és mégis tele volt az egyik közösségi oldal az általa készített tengerpartos fotókkal.
Én és a hozzám hasonlóak, hogy elégíthetnék ki az ilyesfajta igényeiket?
Az izgalmas helyek (Mexikó, Karibi-térség, Afrika) bejárása, korallzátonyok fotózása egyértelműen kőkeményen pénzkérdés. Az étterembe járás szintén. Szóval ők valószínű azért gazdagabb háttérrel rendelkeznek(pénzes, jól menő cégnél dolgozó, milliomos szülőktől.
Én azon vagyok felháborodva, amikor ilyen 12-13-14-15 éveseknél a legeslegújabb okostelefont látom.
több lehetőséget el tudok képzelni.
- Az első egyértelműen az erős hátszél, amit már más is írt. Jómódú családi háttérrel nem nehéz irigylésre méltó életet élni.
- A második a jó kapcsolatrendszer. Ha olyan ismerőseid vannak akkor már fiatalon is hozzáférhetsz olyan lehetőségekhez amik révén kijuthatsz külföldre vagy olyan munkákhoz amivel megkeresheted az ilyen utakhoz szükséges pénzt. A jól fizető állások/mellékkeresetek nagy részéhez nem kell "különleges tudás". Egyszerűen csak olyan ismerős kell aki miatt Te kapod meg a melót.
- A harmadik a "világutazó" típus. Gyakran utazgat egyik országból másikba. Alkalmi munkákból él, mindenhol csak pár hónapot, max pár évet van. Ismerek ilyen is.
Anno mikor egyetemista voltam, a szoctámot többnyire azok kapták, akiknek a szülei vállalkozók voltak minimálbérre bejelentve, mert nyilván, aki ténylegesen minimálbéres, azoknak a gyerekei ritkán jutnak el egyetemre, hiszen egy másik városban ez költséges. Ezzel csak azt akartam mondani, hogy az, hogy valaki valamilyen támogatást vagy segélyt kap, az nem jelenti feltétlenül azt, hogy csóró.
De egyébként aki egyetemista és sok helyre jár, az nyilván a legtöbb esetben szülei pénzéből teszi. Én ugyan külföldön csak 2 alkalommal jártam egyetemista koromban, viszont majdnem minden hétvégén 2 napos sportversenyekre jártam az országon belül ide-oda, meg időnként edzőtáborokban voltam, pedig nem voltam soha élversenyző, csak szórakozásból csináltam, és ugyan ez nem volt extrém költséges, de azért minimálbérrel ezt nem lehetett volna megcsinálni.
Azért egyetemen is lehet pénzt keresni. Akadnak szakok, ahol már suli mellett is dolgozhatsz, azokért egész jó pénzt fizetnek, de diákmunkákkal is össze lehet szedni elég jó pénzt. Vagy korrepetálás, oktatás.
Persze az biztos hogy kell sokszor a szülői háttér is.
9:
Attól függ milyen szakon és hogy mennyire tanulsz gyorsan. Van olyan szak, ahol a többségnek 0 ideje van, így nem tud mellette dolgozni, nyáron meg kötelező, nem fizetett gyakorlat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!