Hol tudnék emberekkel ismerkedni úgy, hogy ne kelljen feladnom, ami eddig érdekelt?

Sok haverom van, de olyan, akit barátnak mondhatnék... talán 1-2. Igaz barátnő pedig konkrétan 0. Ezt a személyiségem hibáinak számlájára írnám részben, részben viszont a mai kor hibájára. Ugyanis szerintem van valami baj az emberekkel ma...

Tudom, a legtöbb ember nem itt kérdezne... Én viszont pozitívumnak érzem, hogy manapság lehet névtelenül kérdezni emberektől, akkor, amikor a haverok/barátok/család nem tud vagy nem akar segíteni (vagy próbál, de nem megfelelően).

Szabadidőmben önkénteskedem egy állatotthonban, illetve néha kétféle civil szervezetnél is (nem embereknek segítő).

Néha úszni járok.

És fotózom.

A haverjaimra annyi időt próbálok szánni, amennyit szerintem megérdemelnek. Néha ez nem sok, de még mindig én keresem őket többször, mint fordítva.

Ebből az a mérleg jön ki, hogy alig vagyok a korosztályommal, korban hozzám illő fiúval szinte nulla a találkozási valószínűség, és általában egyedül, vagy állatok között, vagy 30-50 évesek között töltöm az időmet.

Viszont ugyan vallásos vagyok, de a vallásos közösségek nem jönnek be, mert számomra túlzóak.

Az anime/manga nem érdekel, rocker nem vagyok, nem sakkozok, nem rubbikkockázom, nem go-zok, egyéb társasjátékokat se játszom, és a kultúrának is csak részletei érdekelnek.

Elég sok minden viszont érdekel, de ott nincs a korosztályom... Állatokon nem segítenek fiúk, de velem egykorúak is alig, a civil szervezetben dettó. Az uszodában gyermekcsoportok, családok és 45+ -osok vannak.

Diszkózni nem szeretek, kocsmázni időnként igen, de nagyon nem mindegy, kikkel!

Nem azt jelentik fentiek, hogy csak olyanokkal érezném jól magam, akikkel valami építő jellegűt csinálunk!!! Viszont szívesen ismerkednék ott emberekkel, új arcokkal, akikkel már egy közös pont biztosan lenne, aztán jöhet a kocsma, kávéház, teaház, piknik...

Az egyetemi csoporttársaim közül sokakkal megvagyunk, elviseljük egymás hülyeségeit, még ha néha ki is akadunk egymáson. De nem érzem, hogy életre szóló barátságok köttetnének, szerelem meg pláne nem.

Szóval, visszakanyarodtunk a kérdéshez, szeretnék többet lenni a korosztályommal, de nem akarom mellőzni, ami érdekel / új érdeklődési köröket magamra erőltetni. Van még remény??

Túrázó társaságokban esetleg köttetnek majd barátságok?

22/L