A buszos pénzvisszaadás nagyon zavar, ilyet lehet?

Rendszeresen, minden nap utazom egy vonalon. Bizonyos okok miatt jeggyel és nem bérlettel, és még mindig jobban járok így anyagilag. Semmi baj, mert azt a pénzt minden hónapban félreteszem a jegyekre, de ahogy a buszosok a pénzvisszaadást kezelik, az már kezd igen borzasztó lenni.

Az egy dolog, hogyha nincs elég aprójuk, akkor az öt forintot rendszeresen le kell nyelnem, de még csak nem is szólnak, hogy bocsi, ez van, hanem csak kezembe nyomják az aprót, hátha nem veszem észre és egyből beszórom a tárcámba. Nem így van, addig nem teszem el, míg leülve a helyemre át nem számoltam, és észreveszem. Nyilván arra számítanak, hogy nem leszek olyan kicsinyes, hogy öt forintért szóljak, ez így is van, de amikor a hónap huszadik napján is ez van, naponta kétszer (oda-vissza), az már kissé zavaró.

Node: legutóbb kiütötte a biztosítékot a következő, de nagyon: 15 forintot nyelt el a kedves sofőr ugyanezzel a módszerrel, hogy nem szólt, csak ennyivel kevesebbet adott vissza automatikusan. Erre azért már visszamentem, kedvesen mutattam a még markomban lévő aprót és a jegyet, hogy ez véletlenül 15 Ft-tal kevesebb lett. Biztosan nem számított rá, hogy kicsinyes leszek 15 Ft miatt, de elnézést kérek, akkor hol van az a határ, ahol szólhatok és nem leszek kicsinyes? Mert az 5 Ft is sok, ha ennyiszer megteszik, de hogy még 15 Ft se számítson, az már nekem nagyon gáz.

Emiatt aztán meglepetésében felháborodott hangon visszakérdezett, hogy akkor ő most mit csináljon, nincs aprója. Közben persze folyamatosan szálltak fel, bármikor összegyűlt volna, odaadja később, az utazás során, rendesebbek régebben így csinálták (mostmár nem tapasztalom). Kérdeztem, hogy akkor én ezt most bebuktam? Erre nagy kegyesen, majdnem szó szerint hozzámvágott gúnyosan egy ötforintost, hogy jaj, bocsánat, tévedtem, 5 Ft-om még van. Tisztára úgy, mintha kegyet gyakorolt volna. Lehet, hogy azt kellett volna mondanom, hogy tartsa meg, de én bizony elfogadtam. A hangnem viszont olyan volt, mintha még nekem kellene szégyenkeznem, hogy 5-15 Ft-ért szólok.

Összeszámoltam, mióta ingázom, már 500 Ft-om van oda ezekből a kis összegekből. Sok kicsi sokra megy. És azt meg felháborítónak tartom, hogy havonta ennyivel többet kell félretennem, mert ez a buszosok felé befizetendő "adóm".

Bezzeg visszafelé ez nem működik! Ha azt mondaná egyszer valaki, hogy bocsi, 5 Ft-tal rövidebb vagyok, biztos, hogy nem vinné el. Pedig csak az én 5 Ft-jaimból már 100 embert meghívhatnának egy ilyen utazásra, és akkor még hány emberrel eljátszhatják ezt.

Tudom, hogy a buszsofőr pénzváltásra nem kötelezhető. De akkor miért nincs meg a régi gyakorlat, hogy aki felé rövidebb, annak a jegyére ráírják, hogy mennyivel, és amikor leszáll, megkérdezheti az utas, hogy van-e már annyi apró. Ha van, van, ha nincs, így jártunk, akkor már tényleg senki nem tehet róla. Sokkal szimpatikusabb lenne.