Miért tesszük amit teszünk?

evés, ivás, alvás, b*szás ösztön

a többit az ember személyisége válogatja

Ezt sok nézőpontból lehet megközelíteni, a filozófia már az idők kezdete óta foglalkozik ezzel a kérdéssel.

Genetikai szempontból az emberben vannak kódolt adatok, amelyek hajlamossá teszik X vagy Y dologra, de nyilván ez minden embernél eltérő, ezért is van az, hogy amikor az ikrek viselkedését vizsgálták például, akkor is döbbenetes különbségeket figyeltek meg ( napjainkban már egyértelmű, de volt amikor ezt sokan furcsálták ), hogy a külső megjelenés ellenére mennyire különbözhet két ember a belső felépítésében.

Egy ezzel párhuzamos példa amikor két ember EGYÁLTALÁN nem azonos sem génállomány, sem külső felépítés, sem belső felépítés szempontjából, de mégis az életszemléletük, a választásaik, a gondolkozásuk stb. Szempontjából nagyon is hasonlítanak, noha látszólag semmilyen közös gyökerük nincs.

Persze a tudománynak az a része, amely ezzel foglalkozik, nagyon szerteágazó és nagyon sok kérdőjelet tartalmaz még. Annyi mikrostruktúra és neurális alapú folyamathalmaz van , hogy évtizedek és évszázadok hosszú munkája felismerni, elemezni, megérteni és összegezni őket. Így is sokat tudunk és így is számos kérdésünk van. Ebből kifolyólag tehát nem nehéz megérteni, hogy végtelen információtárat tartalmaz az élet, amelyet egy életen keresztül lehet kutatni.

Szociális szempontból az ember viselkedésének és gondolkozásának jelentős részét teszik ki a környezeti hatások, amelyek őt érik. A kúltura, amelybe valaki születik, nagy befolyással bír arra nézve, hogy az illető milyen irányba fog fejlődni, milyen lesz a gondolkozása, mik lesznek a céljai, mi fogja képezni az értékrendjét stb.

Kérdés nyilván mindig az, hogy az említett genetikai alapú tényezők és a kúlturális tényezők milyen arányban fognak megoszlani adott személyre nézve és milyen tereken fog „ győzni „ egyik tényező a másik felett.

Példaként veszünk egy személyt, aki egy alsórendű, kevés életcéllal rendelkező társaságban, környezetben nő fel, de ennek ellenére ő egy másik utat választ, ezzel kiemelve magát a szociális szintről, amelybe akaratán kívül belekerült, és így mondhatni a kúlturális tényezők fölé kerekedik a többiekkel ellentétbe, akik soha nem lesznek képesek erre. Ez esetben mondhatjuk azt, hogy ha genetikai alapon hasonlóképpen olyan felmenői voltak, akik célratörő, magasba vágyó, határozott felmenői voltak, akkor a genetikai tényező ez esetben erősebbnek bizonyult a kúlturális- vagy környezeti tényezőnél.

De hasonlóképpen van erre ellenpélda is abban az esetben, amikor épp a környezet mondjuk egy magas szintű, igényes társaságból áll, az adott alany viszont mégis letér erről az útról és egy sokkal degradálóbb vagy legalábbis alacsonyabb életvitelt választ, mert valakitől a génjeibe hordozza a csapodár életmód iránti hajlamot.

Egy jelenleg sűrűn vizsgált jelenséget képez a sorozatgyilkosok élete, ezenbelül a felmenők és az utódok, ugyanis köztudott tény, hogy a pszichopata gén öröklődő akár domináns tényezőként, akár csak hajlamként és az utóbbi eset nagyon érdekes, mert ilyenkor az a személy, aki örökölte a hajlamot, egy élethosszú választóvonal elé van kényszerítve arra nézve, hogy enged-e a hajlamának vagy felülkeredik rajta.

Bizonyos dolgokat azért teszünk, mert kötelezőek. Persze attól, hogy valami kötelező, még nem biztos, hogy meg is tesszük. De alapértelmezetten, aki elég felelősségteljes és előrelátó, az megteszi azt, ami kötelező vagy egyszerűen csak muszáj (pl. elmosogatni, kitakarítani).

Más dolgokat pusztán szórakozásból vagy kedvtelésből teszünk, ezek a hobbijaink. A kedvtelés befolyásoló tényező lehet néhány kötelező jellegű döntéshozatalnál is: pl. venni kell cipőt, mert az előző tönkrement, az viszont rajtad múlik, hogy milyet veszel. Persze az ár valamennyire leszűkíti a kört, de nagyjából mégis csak azt veszed, amelyik neked tetszik.

További motiváció lehet az erkölcsi vagy világnézeti alapelvek - és itt nem feltétlenül a vallásra gondolok. Erkölcsi motiváció például az is, hogy nem szemetelsz, mert meggyőződésed, hogy szemetelni gusztustalan, helytelen.

Valamelyest a morális fejlettség vagy a jellem is számít. Ahogy az elején írtam, szükséges némi józan ész és belátás ahhoz, hogy az ember megtegyen olyan dolgokat, amelyeket meg kell tennie, jóllehet nincs kedve hozzájuk vagy nehezére esnek. Ha azonban az ember bír egy bizonyos szintű erkölcsi vagy jellembeli erővel, akkor képes felülírni a szeretném-nem szeretném faktort a meg kell tennem/tilos megtennem elv alapján.