Mit tudnék tenni? Szerintetek föl lehet ezt dolgozni, vagy kérjem szakember segítségét?

Ma 10:16-os: " Lehet, hogy a pszichológus is jó megoldás, bár ő nemigen volt harctéren, max. elméletben tudja átélni ezeket a kérdéseket."

Nem akarok veled kötözködni, de a pszichológusnak NEM KELL átélnie azokat a helyzeteket, amiknél tanácsot ad, söt minél objektivebb, annál jobban tud segíteni.

A kérdezönek: Minél elöbb fordulj pszichológushoz, mert ezt egyedül jóforman senki nem tudja feldolgozni (csak annak nincs belöle problémája, aki eleve pszichopataként AZÉRT kezdte el a katonaságot, hogy ölhessen!)

Most még nem telt el túl sok idö, és igy még van esélyed arra, hogy rendbejöhess.

Egy ismerös elöször 5 évet várt, mert "majdcsak jobb lesz" és ma zártosztályon van, mert ön- és közveszélyes.

A pszichológus (esetleg pszichiáterrel közösen) tényleg tud segíteni, ha te is hajlandó vagy együttmüködni és öszintén beszélni a témáról minden borzalmával egyött.

Viszont amit mindenképpen meg kellene tenned, hogy a családod maradékával megszakítod a kapcsolatot (legalább is addig, amig te egyenesbe jössz és el tudod viselni a vádjaikat - amik részben jogosak. Viszont szerintem te is tudod, hogy sok más katonatársadnak nem halt meg emiatt senkije, szóval nem lehet csak téged hibáztatni) és késöbb teljesen új környezetbe mégy, és új életet kezdesz.

Szerencsére megvan az anyagi lehetöséged jó szakemberhez fordulni, és privát kezeltetni magad.

Jobbulást kivánok.

Ez valóban nehéz helyzet, de határozottan van belőle kiút, van segítség. Nem akarom lekicsinyíteni a problémát, de mondhatom, hogy ez tipikus ilyen esetekben, gyakori probléma, amivel küzdesz. Ez azért is jó, mert már jobban tisztában vannak vele a szakemberek, ezáltal hatékonyabban tudnak neked segíteni.

A pszichológus hasznos lehet, de jól meg kell válogatni, szerintem az elején kérdezz rá, hogy általában milyen problémákban ad segítséget, mire "szakosodott", mert nem mindegyik pszichológus tud neked ebben intenzíven segíteni.

Én egyébként egy hozzáértő pszichiátert javaslok, mert ő írhat fel gyógyszert is (ez nem jelenti azt, hogy mindenképpen ír és muszáj lesz szedned bármit is, ezt közösen dönthetitek el, ráadásul ez jelenthet egy enyhe altatót is vagy szorongásoldót és hasonlót). De fontos, hogy olyan pszichiáter legyen, aki nem csak a recepteket írja, hanem analizál és beszélget veled.

De hangsúlyozom, hogy szerintem egy pszichiáter hasznosabb lenne. Teljesen normális dolog pszichiáterhez járni, pont ilyen esetekre van. Manapság már egyre képzettebbek, sokuk különféle terápiás kezeléseket is alkalmaz, ami nagy segítség tud lenni.

Ez kihagyhatatlan lépés, mert már fizikai tünetek is mutatkoznak, és kezeletlenül ez csak súlyosbodni fog.

Végigolvastam a kérdésed, ezek a tünetek megszokottak ilyen esetekben és összefüggnek, ami mondhatni jó hír, mert így tisztább a kép, hogy mivel áll szemben az ember.

Első körben egy szakembert javaslok, aztán ha kicsit rendeződtek a dolgok, akkor keresgélést párkapcsolati téren. Egy kedves és megértő nő (vagy esetleg férfi - beállítottságtól függően), aki szeret és meghallgat jót tenne neked. De mindenképp a szakemberrel érdemes kezdeni, mert ilyen esetben nem egyszerű egy párkapcsolatot ápolni, fontos lenne először magadat "rendbe hozni", aztán már minden sokkal könnyebb lesz.

Ha a környékeden van ilyesmi csoport, vagy a neten találsz hozzád hasonló embereket, bajtársakat, akkor szerintem az is segítség lehetne, ha velük beszélnél.

És ne okold magad a múltban bekövetkezett eseményekért, az írásodból is lejön, hogy te egy jó ember vagy. Tudom, nehéz lesz ezen túllépned, de sikerülni fog. Ha tudsz angolul, akkor angol nyelvű oldalakon is érdemes szétnézni (a kezelés mellett) mert az USA-ban több ember küzd ilyen problémával, mint Magyarországon.

Sajnálom,ez tényleg elég szomorú.Igazából te egy bátor és őszinte ember lehetsz,azt vélem,hogy ne add fel.

Próbálj meg csak a kellemesebb emlékek után visszagondolni.

Talán idővel (később) próbálkozz felvenni a kapcsolatot a testvéreiddel.Nem értem miért haragszanak rád.lehet csak az bántja őket,hogy nem voltál sokáig a közelben,amíg rossz dolgok történtek.Egy háziállatot,midnenképp javaslok kutya vagy macska,nem is hinnéd mennyi öröm van bennük.A pénz valóban semmiben sem kárpótolja az embert.neked nagy szükséged van most a kellő megértésre.

Próbálj meg mégjobban ismeretségeket szerezni (ne a kocsma).Egy barátnőszínesebbé tehetné az életed.És talán könyebben menne feldolgzoni ezeket a dolgokat is.Pszihológus ötlet sem rossz,bár én nem bíznám rájuk magam,Azt hiszem,ezt először magadban kell rendbetenni.Sok Sikert!

"Szerintem ez még korai. Félek, hogy egy rossz álomból ébredve, vagy egy "elkattant" pillanatban őt is bántanám."

Ez érthető, én ezért is írtam, hogy majd ha már sikerült valami előrelépést elérni a szakemberrel.

Azt pedig jól tetted, hogy próbálod lezárni az alkoholproblémákkal küzdő személlyel a dolgot. Olyanra van szükséged aki stabil, illetve aki hasonló dolgokon ment át, mint te.

Szerintem csak annak mondd el röviden, hogy mit csináltál aki szerinted megérdemli. Olyan haveroknak, akikkel régen sem volt szoros a kapcsolat vagy semmi közös nincs bennetek, azoknak szerintem felesleges, úgysem tudnának vele mit kezdeni. Olyannak érdemes említeni, akivel szorosabb a kapcsolat, szinte már barátok vagytok. Lehet, hogy kellemes meglepetés érne és valamelyikőjük még támogatna is.

De sajnos a szakember elkerülhetetlen, mert még ha találsz is olyan embereket, akik nem ítélnek el, nem nagyon tudnának neked mit mondani. Nem tudnának segíteni abban, hogy túljuss a problémán, mert kényelmetlenül éreznék magukat, nem tudnának érdemben hozzászólni a témához. Ami valamilyen szinte talán érthető is, mert a legtöbb embernek ez a világ nagyon idegen.

De igazán reálisan látod a dolgokat, ez már félsiker.

Az orvos segít, közben beszélgetsz a bajtársakkal, akik között még jóbarátokra is lelhetsz, aztán majd később jöhet a normál élet a különféle kapcsolatok kialakítása. Most magaddal kell törődnöd, ahogy te is írtad egy olyan ember, aki nem érti amin átmentél csak teher lenne. Ráadásul még inkább rosszul éreznéd magad a tetteid miatt, ha ő azt érezteti veled, hogy nem fogad el.

Ha úgy érzed, hogy elég erős vagy most hozzá, akkor belefoghatnál valami hobbiba. Mindegy, hogy mi az, csak valami legyen az életedben ami olykor kikapcsol, hidd el, nagyon jót tud tenni a léleknek.