Szerintettek jogos hogy állandóan a halálra gondolnak? . A mamám 74 éves a papám 60 éves.
Én is sokszor találkoztam már hasonló szituval, családi-baráti körben, szerintem ez valahol természetes, hiszen azzal a tudattal élünk, hogy egyszer majd meghalunk, és az idő elteltével haladunk folyamatosan efelé, másrészt meg szerintem ilyenkor kicsit a félelmüknek is hangot adnak. Legalábbis mikor a 78 éves dédipapám felhozza rendszerint hogy "majd lejön már nem sokára.." stb.stb. én mindig azt érzem, hogy fél, mert úgy érzi nincs már sok hátra, és az ember fél z új dolgoktól.
De amúgy én is utálom, mikor a szeretteim ilyenekről beszélnek, mégis megértem, hogy beszélniük kell erről.
Persze van, akit születésétől fogva érdekel a halál és szeret erről beszélni.
Arra gondolnak amire akarnak. Én 15 éves vagyok, és sokszor gondolok az elmúlásra, a halálra, pedig egyeltalán nem vágyok rá, egyszerűen nem félek tőle.
Nem hangoztatom, itt se osztanám ezt meg veletek, ha nem lenne az oldal anonim.
Nem mindegy, hogy csak gondolnak -e rá, vagy vágyakoznak utána.
Ha vágynak rá, és beszélnek is róla, akkor bizony gond van, de ettől függetlenül "jogos" a dolog.
Mindenkinek joga van arra gondolni, amire akar.
Egyenlőre még nem egy Orwell-i világban élünk, ahol a gondolat-rendőrség elvihet minket. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!