Mi a fontosabb, a tett vagy a szándék?

Van-e valódi önzetlenség, vagy másoknak is azért segítünk, mert mi ettől többnek és jobban érezzük magunkat?

Az a fontos, hogy segítesz másoknak, ha vannak is hátsó gondolataid, valamilyen szinten még visszavárni a szívességet is jogos(pl. elviszed a haverod a szervízbe a kocsijáért, átveszel helyette egy csomagot, hasonló).

Ha csak hátsó szándékkal tudnék segíteni, akkor inkább nem segítek. És nekem se segítsen senki, akinek hátsó szándéka van, és ha olyan a hátsó szándék. Én nem akarok senkit lekenyerezni, engem se akarjon senki zsebre tenni.

Épp ezért csak állatoknak segítek jobbára, vagy annak, aki kér. Nekem ez így tiszta, lehet, sokaknak nem tetszik, de én ilyen vagyok.

Azért meg, hogy mások előtt jobb színben tűnjek fel, pláne nem segítek, mert marhára nem érdekel, ki mit gondol rólam. Ha csupa rosszat, ha csupa jót, akkor is tartsa meg magának, nekem fontosabb, én magam mit gondolok magamról.