Egy elég furcsa kéréssel fordulnék hozzátok. Légyszíves mesélnétek nekem az életetekről?
Erre 3 okból lenne szükségem:
1. Épp egy regény megírásával próbálkozom. Ebben szeretném különböző személyek sorsát bemutatni megfűszerezve egy kis fantáziával, de rájöttem, hogy ahhoz hogy hiteles legyen, nem beszélgettem még elég emberrel. Főleg olyan történetek kellenének nekem ahol elég nagy szerepe volt/van a fájdalomnak. Nagyon jó lenne például, ha egy irtózatosan gazdag, vezető állásban dolgozó, de ettől függetlenül magányos és boldogtalan férfi írna nekem. Vagy egy olyan ember, aki zsidó, és ez egyértelműen látszik rajta (érdekelne pl. hogy amikor ezzel bántották, azt hogy dolgozta föl). Esetleg egy gyönyörű (talán modell) nő, aki nagyon hosszú ideig kövérnek és csúnyának látta magát, és mindent megtett annak érdekében, hogy ez ne legyen így (értsd: brutális fogyókúrák, plasztikai műtétek, ilyesmik). De tulajdonképpen minden érdekelne, csak ilyesmi emberek életét próbálnám meg kicsit bővebben kifejteni ebben a regényben (ez természetesen változhat). :)
2. Őszintén szólva nem nagyon vannak barátaim, csak haverjaim, akikkel tök jól el tudok szórakozni, de nekem ez nem elég. Nagyon régen beszélgettem már normálisan, és ettől szinte megőrülök. Abban reménykedem, hogy ha néhány személy kifejti az életét nekem, azzal enyhíthetem magamban a komoly témák utáni vágyakozást.
3. Érdekel. Elképesztően érdekel. :)
Előre is köszönöm a válaszokat!
válasza:
válasza: válasza: válasza:Annyira megdöbbentett a kérdés, hogy most nem tudom, hogyan reagáljak. Legyek köcsög és szidjalak, mert képtelen vagy a fantáziádat használni és mások fájdalmából akarsz ihletet meríteni egy clichékkel teletömött irományhoz, vagy álljak hozzá poénosan, és ajánljak pár nagyon egyedi, hollywoodi "délutáni szerelmes filmet", vagy egyszerűen csak csatlakozzak az előttem szólókhoz? Mit gondoltál, amikor kiírtad ezt a kérdést?
Ehhez elég lenne használnod a fantáziádat.
20 éves vagyok,a két húgommal és a párommal élek 10 km-re a várostól egy tanyán,Apa '15 májusában elhagyott minket,Anya '16 májusában 3,5 év küzdelem és szenvedés után meghallt a rák miatt.Múlt hónapban elvesztettem az állásom,van 10.000 ft-om addig amíg találok munkát és kapok fizut,a múltkor 3 napig nem ettem semmit.Van néhány tartozásom kb 50.000.A tb-t miből fogom kifizetni fogalmam sincs.Régebben 3-4 éve sok pénzünk volt,nem kellett az árakat nézni,most a rúd párizsi épphogy kijön,a régen szegénynek gondolt barátaim segítenek alapélelmiszerekkel,liszt,rizs,tészta,krumpli.Páran meg eltűntek.Szar az élet,de ennél már csak jobb lehet.Nagy körvonalakban ennyi.
20/L
válasza:Annyira nem szomorú, de tessék:
Felkelek, regelizek, felöltözök, fogat mosok, iskolába
megyek. Hazaérek, tanulok, telefonozok, vacsorázok, fürdök, fogat mosok, alszok.
Egész héten ugyan ez, aztán hétvégén szintén, csak iskola nélkül. Addig általában olvasok, vagy valami hasonló, hogy kitöltsem azt a nagy helyet.
Asszem rájöttem, hogy utálom az iskolát. :D De elvileg csak szxrabb lesz, ha felnövök, nem? De jó.
14/L
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!