Nem szorongó, kiegyensúlyozott, vidám, aktív emberek! Nektek mi jár a fejetekben?

Tervezgetek nyárra, gondolkozom azokon a dolgokon, amikről pl. beszélgettünk apárommal vagy családdal. Visszaemlékszem a nap jó és rossz eseményeire, vagy régebbi dolgokra is akár.

A következő néhány napi programot átgondolom, mikor menjek sportolni, bevásárolni, illetve ha van időm, akkor kivel találkozhatnék egy jó beszélgetésre.

Utcán járva gyakran csak nézelődöm, igyekszem szép vagy érdekes dolgokra figyelni. Lehet ez kirakat, virágágyás, kutya stb. :)

Időnként a munka foglalkoztat, a megoldandó problémákon szoktam gondolkozni ilyenkor.

A wc-n változó, vagy nincs a fejemben semmi, vagy a bélműködésem aktuális állapotán tűnődöm, időnként viszont szokatlanul mélyés filozofikus ötleteim támadnak. :)

2. vagyok újra.

A munka miatt mostanában feszült vagyok, ezért épp állást fogok váltani, de normál esetben nem feszítenek ezek a dolgok. A mostani hely elég rémes, remélhetőleg a következő jobb lesz.

Kreatív foglalkozásom van, sokkal inkább érdekes "ábrándozás" ez ilyenkor, legalábbis normális esetben.

Szerencsére a családban nincs komolyabb betegség vagy konfliktus, így nincs okom félni. A párommal nagyon harmonikusan élünk, így vele kapcsolatban sem kell tartanom semmitől.

Úgyhogy szerencsémre általában kiegyensúlyozott vagyok, és ha ebből kibillenek, akkor annak jó oka van, és általában azon vagyok, hogy mihamarabb kiiktassam az életemből a szorongató tényezőt. Mert amúgy mindenki szorong időnként, olyan nincs, aki soha. Csak van, akinek az egész napjára rányomja ez a bélyegét, és van, aki olyan alkat, hogy tudja kezelni.

Neked mi a problémád? Mi miatt szorongsz? Egészség, család, kapcsolat, munka, pénz?

Tudsz valakitől segítséget kérni? Leginkább szakemberre gondolok, mert ilyenkor a környezeted az, ami nem tud segíteni.

Élhetnél máshogy, ha sikerül annyi bátorságot gyűjtened, hogy keress valakit/valamit, ami az alkatodnak megfelelően átsegít ezen.

Ez nekem a jóga volt anno, de pszichoterápiát (pszichológussal, és NEM pszichiáterrel kezdve a konzultációt), csoportos drámafoglalkozást, bármit választhatsz. Én erre buzdítanálak, mert ha jól veszem ki a szavaidból, még fiatal vagy nagyon, és egyáltalán nem kéne belenyugodnod, hogy így töltsd el az életed.

A környezeted olyan, amilyen, azzal sokat nem kezdhetsz. Amivel tudsz mit kezdeni, az a Te saját belső világod, amin különböző módokon segíthetsz. Ha begyullad a torkod, dokihoz mész, egyértelmű, nem? Te lelkileg vagy "begyulladva", és erre is létezik segítség. Csak valamiért itthon nem általános, hogy lelki nyavajáinkkal is szakemberhez forduljunk. De ha megsajdul a fülünk, már rohanunk is a háziorvoshoz... ;)

Törődj magaddal! Na nem az önsajnálós-sehovasemvezetős módon, hanem építő jelleggel! Hajrá!

Azért biztatnálak arra, hogy ha a pszichológustól el is ment a kedved a tapasztalatod miatt, keress más terápiás jellegű elfoglaltságot. A csoportos pszichodráma sokaknak használ pl.

Ne add fel, tudsz segíteni magadon! :)