Miért ilyen nehéz? Nem könnyű elmondanom.

Nem tudom h mondjam el... lehet h fura de én nem nagyon tartom helyesnek ha egy férfi panaszkodik v éppenség kitárul másnak lelkizik! de már nem tudok mit tenni ezért kérek segítséget!

A sztori úgy kezdődött h 6 általános év végén átmentem másik suliba(rossz volt a környék-magyar ember gyűlölet) és 7. évemet egy teljesen ismeretlen közösségben kezdtem el, de volt ott egy rokonom!7 év végére szinte hihetetlenül beilleszkedtem... isteni volt az az évem mint egy állom. Meg ismerkedtem egy lánnyal, nagyon jó barátok lettünk és lett pár jó fiú haverom is + egy osztályba jártam az uncsi tesómmal vele is nagyon jóba voltam. A 8 évet úgy kezdem mint egy angyal nagyon jól éreztem magam!

és egyre jobb viszonyba kerültem lánnyal, reggel mikor bementem a suliba megláttam és mosolygott mikor meglátott és én is. Mikor vele voltam a szívverésem 1000re ugrott beleszerettem egész nap a suliba beszélgettünk suli előtt,után mikor mentem haza elkisért a buszmegálóba és még beszélgettünk. Kezdem érezni h viszont szeret, de mikor már kezdtem a 8 fél év hez közeledni akkor elkezdted más srácokkal is beszélgetni (sokat,személyeset) eleinte nem zavart mert velem nagyon sokat foglalkozott de pár héttel később már reggelente nem is köszönt hanem elment mellettem és már ment is a többi sráchoz. Beszéltem vele megkérdeztem h mi az oka és azt mondta h már nem foglalkozom vele eleget( h nem köszönök nem beszélek vele nem törődöm vele mikor ő kezdte el ) de nemérdekelt mit mondott mert nagyon szerettem ezért még több figyelmet fordítottam rá leszartam mindent h vele lehessek.(nagy hiba volt) utána kezdet minden rendbe jönnib a kapcsolatom vele és én is tudtama többi teendőmmel foglalkozni (helyreált minden) sokáig jóban voltunk elhatároztam h elmondom h mit érzek iránta. Reggel be mek suliba és úgy fogadnak az osztálytársaim h van barátja de már vagy fél éve! Nagyon sokat mondtuk egymásnak h szeretjük egymást együtt töltöttük a reggeleket,délutánokat, napokat.. és az egész hazugság volt egyetlen haver jött úgy hozzám (aki tudta h mit érzek a lány iránt) h sajnálom bro. tehetek vmit segítsek vmiben beszélgessünk róla. a kövi fél évet (évvégéig) mint aki várta a halált... eltelt az általános idők (búcsú buli) odajött hozám a lány és azt mondta h egy barom vagyok szívtelen meg amit még hozzám tudott vágni ő hazudott nekem és összetörte a szívem és én voltam a bajkeverő a hazug a szemét rá kb 1 óra múlva megtudtam h amit én elmondtam neki(Személyes érzelmi,családi események történetek ) azaz a valódi énemet azt kibeszélte.. Szval délutáni bulin ez egyszerre lassan kezdem feldolgozni a traumát erre ő odajön és elhord mindennek kiderült h kibeszélt nagyon besokaltam elmentem a többi haverommal és vettem piát egybe lehúztam vissza mentem részegen a buliba mindenki berágott rám mert ott voltam részegen az ők elmondása szerint elrontottama bulit pedig az volt (videó is alátámasztja) h kint ültem (nem voltam bent a buliba részegen) a lépcsőn kijött a tanár hívta a szüleimet és hazavittek (lebaszás) Szval a 2012 nyaram úgy telt el h megszégyenültem megutált mindenki mert megbíztam egy emberbe és kikészített. Volt egy haver aki akkor még mindig mellettem ált (akit fent említettem segítőkész bajtárs) ő 212 nyár végére vonatbalesetben elhunyt. Kész voltam most 9 es vok ez az év úgy telt el h év elején próbáltam nem gondolni rá (sikertelenül)----> szeretem nagyon a motorokat (én is motorozok) és a kocsikat kb 9 év elejétől- 1fél évig a járművekre öszpontosítani az kérlek sépen úgy nézet ki h:reggel felkeltem a régi múlt végigment rajtam suliba mentem elvoltam hazajöttem megint trauma átélés de éppen hogy elviselhető volt ez nem sokáig vált be mára úgy élem az életem h :felkelek átgondolom h mit keresek még az élők közt.. zene maxon szól 24 órában közbe nem csinálok semmit egyedül ülök,fekszem és nincs senkivel kedvem találkozni,beszélni! nincs erőm foglalkozni magammal nem érdekel már semmi nem tud lekötni semmi egyszerűen csak vagyok és nem csinálok semmit csak non stop zaklatnak az emlékek...... segítsetek rajtam mit csináljak??? már nagyon ott vagyok h végetvetek az egésznek.......... ÉS tudjátok h mi az érdekes h abba a bizonyos lányba (aki megbántott átvert) még mindnig úgy érzem h szeretem és nincs olyan pillanat h ne gondoljak rá.... mit tegyek??? 17/F