Miért jövök ki jobban az állatokkal mint az emberekkel?
Sosem volt sokáig állatom, 1-2 hónap után mindig visszakerültek oda ahonnan elhoztuk őket (szüleim döntése volt mindig).
De már régebben is éreztem hogy egy állatot jobban tudok szeretni, mint egy embert.
Most már 3 éve van egy cicám, és 5 hónapja egy kutyám is.
Nem vagyok zoofil (azt hiszem így hívják, ha nem akkor bocsánat), olyan vonzalmat sosem éreztem állat iránt, inkább mint egy nagyon jó barát.
Senkiben nem bízom meg teljesen, kétségeim mindig vannak, az emberi kapcsolataim nagyon túlaggódom, viszont például a kutyámban feltétel nélkül megbízom.
Merek vele sétálni az utcán, a szorongásomon sokat segít, ha velem van nagyjából merek beszélni idegenekkel is, ami alapból nehezen megy.
És félni sem félek, mert tisztában vagyok vele hogyha van valami, akkor meg fog védeni, és ebben egy percig sem kételkedem.
Úgy kezelek minden egyes állatot, főleg a kisebbeket (kutya, macska, ilyesmi) mintha emberek lennének, a kutyám és a macskám érzései és sorsa például semmiben nem hátrábbvalóbb mint bármelyik családtagomé, nekem ők egyenrangúnak számítanak velünk.
És a másik, hogy tele vannak szeretettel, hűségesek, nem szúrnak hátba.
A háziállataim valószínűleg nem is tudják mi mindenen segítettek keresztül, amikor mindenki hátat fordított nekem, ők akkor is velem voltak.
A kutyámat nem érdekli hogy nézek ki, milyen hibáim vannak, minden egyes alkalommal ugyanúgy örül nekem mikor meglát, bármilyen szar ember is legyek.
Más is van aki így van vele?
válasza:Én azt gondolom, hogy azért, mert egy állat felett hatalmad lehet, kontrollálhatod, te szabod meg, mit eszik, mikor fekszik (aztán vagy alszik vagy nem), nem beszél vissza, nincs véleménye, és feltétel nélkül szeret.
Na egy másik ember viszont egyáltalán nem biztos. Afölött nincs haralmad, annak nem mondhatod meg mit csináljon, van véleménye, visszabeszél és nem is biztos, hogy szeret.
Érdemes neked magadnak elgondolkozni, hogy mit pótol az állatszereteted. Milyenek voltak az eddigi kapcsolataid az emberekkel, családdal? Sosem tudtál visszaszólni, önmagad lenni? Sosem szeretett igazán senki?
Lehet itt egyébként folytatni az elvakult állatszeretet, de aki fanatikus, annál ez valamit pótol. Olyan mint a cukor. De persze édesítővel is elvagy. Az ember (lenne) a cukor.
Ezt nem konkrétan neked, hanem mindenkinek, aki nagyon elvakult.
válasza:Amúgy meg, szinte pont ugyanazt írtad, csak máshogy, amit én.
Megvan a válasz magadtól is. Az embert pótolja nálad az állat.
válasza: válasza:Az emberi kapcsolatokért ténylegesen tenni kell, nagyon komplexek, és kiszolgáltatottá tesznek, míg az állatok egyszerűek, és nem kell sok idő-energiát beléjük fektetni, hogy kapj tőlük valamennyi szeretetet.
Ha veszel egy macskát, akkor nem kell azon idegeskedni, hogy mit mondj neki hogy szimpatikusnak találjon, hogy viselkedj a közelében, mit gondol rólad, nem is kell lelkileg megnyílnod előtte, ami ijesztő. Továbbá nem képes kommunikációra, szóval nem bánt meg soha semmivel, még véletlenül sem, nem kell elnézni a rossz tulajdonságait, hiszen a rossz tulajdonságai sem olyan komplexek és árnyalatak mint egy emberé, meg persze nem érzed magad kiszolgáltatottnak sem, hiszen még csak meg sem értenek, szóval jó, hogy nem tud elárulni. Nem kell hozzá semmi bizalom.
Csak adsz neki egy konzervet, aztán megsimogatod a fejét, és bumm, kész az instant szeretet kb 15 évre, 0 rizikóval, 0 erőfeszítéssel...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!