Normális hogy ezt érzem?

Normális. Így, hogy hétközben már távol vagy tőlük, megtapasztaltad, milyen, amikor nem noszogatnak ezért-azért, meg már jobban szemetszúrnak a családi problémák, hogy nem élsz benne minden nap. Azért szerintem próbálj meg türelmesen viszonyulni hozzájuk, hiányzol nekik, azért erősködnek, hogy menj el velük ide-oda, meg ugye aggódnak érted, ha késő este kint jársz. Persze megértem, hogy ez zavaró tud lenni, elvégre jó ideje felnőtt vagy már. De a szülők már csak ilyenek (sok esetben), nekik mindig a "pici fiuk/lányuk" maradsz akármennyi éves is vagy.. :) Ha majd egyszer elköltözöl, valószínűleg utólag már te is elnézőbben fogsz rájuk tekinteni a mostani viselkedésük miatt, jobban megérted, hogy csak hiányoztál nekik és aggódtak érted (mert valószínűleg neked is jobban fognak - legalább néha - hiányozni). De abszolút normális, hogy már saját, önnálló életre vágysz, és hogy ennyi idősen néhány dolgot már túlzásnak érzel tőlük.

Meg persze a szülők vitatkozását hallgatni érthető, hogy rossz érzés, nem csoda, hogy emiatt se vágysz haza, sajnos nagyon ritka az olyan család, ahol nincs egy darab komolyabb probléma sem a felek között, vagyis inkább az a baj, hogy nagyon ritka, ahol a konfliktust úgy tudják kezelni, hogy a gyerekük ne találkozzon ezzel napi szinten :/ Sajnos az emberek tökéletlenek.