Foglalkoztat az idő múlása?

55 F vagyok.

Kb. 48-50 éves koromig tele voltam célokkal,hobbival,stb.

Most már csak a munkámat végzem,amit mondjuk szeretek és nem vagyok egy befásult rosszkedvű ember,de már inkább itthon pihenek munka után.

Az idő múlása még számomra nem olyan vészes és nem is nagyon foglalkozom vele.Aztán hogy mi lesz 5-10 év múlva,nem tudom.

Engem foglalkoztat, bár nem kimondottan régóta kezdődött ez.

Nekem valahogy felfoghatatlanul gyorsan elrepült az elmúlt ~6-7 év, és tényleg úgy érződött, mintha 2x olyan gyorsan ment volna az idő, mint előtte. Közben pedig szinte felfoghatatlan számomra, hogy már lassan 24 vagyok, mert nagyon nem érzem magam annyinak. Összetett dolog, mert vannak olyanok, amikhez jóval érettebben állok hozzá, mint a koromnál fogva "elvárt" lenne, de az ellenkezője is megvan, és helyenként éretlen is vagyok.

Először ez az egész, talán 2-3 éve fogalmazódott meg bennem, részben emiatt is változtatnom kellet dolgokon. Például azóta jóval többször feszegetem a határaim, a komfortzónám is sikerült tágítanom, így kiderült az is például, hogy több van bennem, mint én azt valaha gondoltam. Azóta jobban bele merek menni olyan helyzetekbe, amik régen szorongással töltöttek el, és jobban ki tudok magamért állni. Határokat is jobban, határozottabban húzok meg, szóval sikerült bőven változtatni. Jobb lett volna hamarabb, de jobb később, mint soha.

30 után nagyon felgyorsult.

De, hogy min tudtam vagy lehet változtatni?

A munkahelyemen tudtam egy jobb körülmények közt lévőt jobb fizetésért.

Egy barátnő vagy barát az idő múlásával nem jön gyorsabban...

100 év múlva új fű terem,

Ugyanazt suttogja szüntelen:

"Egy év, egy hónap,

A régieket váltják az újak."