Ballagás tapasztalatok?

én annyira leszartam az egészet hogy az se érdekelt hogy fotóznak, pedig nagyon nem vagyok fotogén

Őszintén, a ballagás mindenkinek egy kicsit megalázó. Ott állsz 18, vagy akárhány évesen, énekelgeted a ballag már a vén diákot 40 fokban, mindenki már menne haza ebédelni, és a nap megkoronázásaként valaki biztosan elájul. Meg kell tanulni nevetni ezeken. Nem lesz sok ilyen alkalom az életedben, néhányszor túl lehet élni, és utólag egész vicces :)

Nyilván mindenki magával meg a szeretteivel fog foglalkozni. Nézz az emberekre és meglátod.

két hete voltak a középiskolai ballagások...

Érthető, hogy izgulsz, fontos esemény a ballagás, de hidd el, nem fog mindenki veled foglalkozni. Nem bunkóságból írom, félre ne érts, de mindenki a saját hozzátartozóját figyeli, nem másokat. A fotók pedig még ha rosszul is sikerülnek, nagyon hamar megfeledkezik róluk az ember. Rólam is szörnyű lett a ballagási képek többsége, de néhány perc alatt túltettem magam rajta, pár év távlatából meg már vicces is valamennyire az egész. :)

Nekem az emlékem, hogy kicsit elérzékenyütem mikzben vonultunk keresztül az iskolán és láttam, hogy néhány lány sír, ezért én is bátran utat engedtem az érzéseimnek és elsírtam magam. Viszont utána vettem észre, hogy a lányok nem sírtak, csak bohóckodtak egymás között. Ennek eredményeként az egész osztályból én voltam az egyetlen bőgő és hülyén éreztem magam. :D Pár termen úgy vonultunk eresztül, hogy mindenki normálisan ballagott én meg bőgtem. :D