Érdemes adni aprót amikor kérnek tőlem?

A manapság olcsó, filléres kaják hízlalnak. Ha főtt ténytát eszel magában, meg krumplit, az kb csak szénhidrát. Megiszik mellé valami cukrosat, hogy legyen energiája, az is hízlal.

Pláne, ha bizonytalan az, hogy honnan lesz a következõ étkezésed, könnyen túltömd magad.

Az ilyen nem eszek semmit, aztán meg túl sok cukrot és szénhidrátot életmód tönkrevágja az anyagcserédet.

Én a fülhallgatót se veszem ki, akkor se, ha a vállamat kocogtatják. Maximum, ha agresszív, zaklat, akkor elküldöm melegebb éghajlatra. Nem tartom magam bunkónak emiatt, én a társadalmi normákat betartottam, kussban vártam a buszt a buszmegállóban, nem dohányoztam, nem szartam oda, és nem én baszogattam másokat.

Ha adok valakinek valamit, az fixen az az ember lesz, aki nem szólt hozzám, nem ért hozzám, nem baszogatott, nem kéregetett és követelőzött. A halálom egyébként nem is az, mikor agresszíven kéregetnek, hanem mikor nekiállnak a "jó Isten áldjon meg" kezdetű históriának, esküszöm, Jókai nem írt ilyen terjengősen, mint ahogy ők képesek előadni, hogy miért is kell nekik most pénz, és ha több a dolog, mint három tőmondat, akkor úgy vagyok vele, hogy az időmet rabolják, és még fizessek is érte? Aztán nyilván a "bocs, de nem" után a "jó isten áldjon meg" átfordul "veerjen meg az isten akkor, meg rák egye ki a gyomrod"-ba.

Fun fact: eddig bárki odajött azzal, hogy piára gyűjt, és azt mondtam, hogy nem adok, kb. egy hát, jó volt a reakció, a vállaltan alkeszok/punkok sosem átkoztak még ki a világból.