Kinél mi az a végleges pont, amikor már tényleg azt mondja, hogy vége és nincs tovább?

19

Rengeteg munka van manapság már ami biztosít szállást.

Nem mélyen belemenve, 34 éves leszek idén, 19 éves korom óta élek Ausztriában.

A legalján kezdtem, mosogattam, egy olyan szobám volt ahol még WC sem volt csak zuhanyzó, az akkori fizetésem valami 1050 euró volt azt hiszem.

Ma szintén Ausztriában élek, csak már a szakmámban dolgozom (víz-gáz-fűtésszerelő) és keresek nettó 3300 eurót. Nyilván albérletben már.

Ezzel csak azt akarom mondani, hogy az szerintem nem igaz, hogy nincs lehetőség. Lehetőség van, csak nem feltétlen kényelmes és ki kell lépni a komfortzónából.

Ha mondjuk akkoriban egy zsákfaluban éltem volna valami borsodi településen és németül sem tudtam volna, akkor biztos hogy mentem volna Pestre vagy Győrbe (például az Audiba, bár nem tudom akkoriban volt-e) vagy akárhova, ahol fizetik a szállást.

Azt viszont tudom, hogy most már nagyobb városokban tényleg van, hogy ingyen szállással (sokszor nem is akármilyen szállásokon) keresnek munkaerőt, mert annyira nincs már ember. Ezeken a helyeken pedig nem is fizetnek olyan rosszul, főleg ha a lakhatásod úgymond rendezve is van. Nem kell egész életedben ott élned, de ugródeszkaként, míg esetleg kialakítasz egy kapcsolatrendszert vagy míg találsz más lehetőséget szerintem teljesen vállalható dolog.

De persze ezt mindenkinek magának kell tudnia.