Hosszú távon hasznomra válhat, ha elengedem azokat a dolgokat, amikhez évek óta görcsösen ragaszkodom bárminemű ráció nélkül?

Ó, drága, tényleg két éve várod, hogy a sült galamb a szádba repüljön? Fűszerről, meleg sütőről, köretről nem feledkeztél meg közben?

Ideje lenne változtatni, tényleg!

Csinálj már most úgy, mintha ott lenne veled. Közben átalakítod az otthonod: megágyazol neki is, csinálsz helyet néhány holmijának a polcon, szekrényben, fogason. A fürdőszobában ne csak férfi illatú cuccok legyenek.

Ha kutyás, teszel edényt a földre, hogy csak vizet kelljen bele tenni, ha jönnek hozzád. Legalább megszokod a helyét, és nem rúgod fel első mozdulatoddal, amikor már víz is van benne. Régi törülközőt odakészíteni, hogy legyen mibe megtörölni a kutya lábát, ha lucskos idő van.

Ha gyereke van, vegyél legót, azt a fiúk és a lányok is szeretik. Rajzlap, filctoll, esetleg nyomda legyen előkészítve. A csomagolásokat ne dobd el, a dobozok a legjobb játékok. Szóval legyenek kéznél játékok. A törékeny vagy féltett (maszatos kezek) holmikat pakold el. Így van rá esély, hogy tudtok inni egy kávét. :)

Almát, kekszet, ropit, szörpöt tarts otthon. Esetleg mintás poharat/tányért is.

Így kicsit átgondolod ezt az egészet! Lásd magad kívülről.

Ez teljesen normális: 6-7 évente van ilyen nullás, nihil, alkotói válság év mindenkinél. 1-1,5 év pihenés a szervezetnek, felkészülés a következő 6-7 aktív évre.

Ragaszkodni egy emberhez, reménytelenül, mi ez, hogyan kell elképzelni? Minden nap eszedbe jut valaki, aki nem is tudja, hogy fontos neked?

Nagyon jó így, teljesen természetes minden, amit írsz.

Ha majd elvégezted az egyetemet, jönni fog a változás, próbáld tartani vele a lépést. Nem ismeri senki sem a jövőt, természetes, hogy félünk az ismeretlentől!

Bízzál magadban, alkalmazkodj mindig az élethelyzetekhez.

Örülj neki, hogy szereted a helyet, ahol élsz. Ha muszáj lesz, távolabb találsz munkát, elképzelhető, hogy az új otthonod is szeretni fogod majd. Ha mégsem, majd továbblépsz, ennyi. Tapasztalatot szerzel közben, visszanézel, mit miért csináltál. Fejlődsz akkor is, ha nem akarod :)

Az imádott személyt imádd továbbra is, csak ne mondd meg neki, mert elijeszted, és pont azt nem szeretnéd. Nehéz nyilván úgy beszélgetni vele, hogy a torkodban dobog a szíved, hát akkor ne beszélgess. Élvezd a csendet, örülj minden vele töltött pillanatnak.

Képzeld el magad pár év múlva, hogy akkor visszanézel a mostani énedre, távolabbról fogod szemlélni, hogy akkor mennyire szeretted őt. Ha sokszor előre mész a múltba, könnyebb lesz most a jelenben elhívni egy kávéra :)

Arra gondolok tudod, amikor elmeséli valaki, hogy évekkel ezelőtt hogyan jöttek össze a mostani párjával.