Van otthon kedvenc evőeszközötök?

Igen .

Van kedvenc késem, villám és kanalam is :)

Igen. Van kedvenc bögrém, a másik 10 bögréből nem olyan finom a kávé. Van kedvenc lábasom, van, hogy egytálételeket, levest abban főzök, és abból is eszem meg, de sokszor pl. a pörköltet tésztával nem tányérra szedem, hanem ha tehetem, mindent abból a lábasból eszek. Kedvenc kanalam és villám is van, mindkettőnek az a speciális tulajdonsága, hogy nem kiskanál, meg desszertvilla, de nem is olyan hatalmas, mint a normál evőeszköz, hanem pont jó méretű (a normál evőeszköz szerintem túl nagy). A bögrét első külföldi utamon vettem, a lábast nagymamám adta, mikor először kollégiumba költöztem, hogy legyen egy, mert már nála is az volt a kedvencem, állandóan azt használtam.

Mivel általában lakótársakkal éltem, akiknek mindegy volt, nagyon nehéz volt megértetnem velük, hogy ezt a négy tárgyat ne használják, bármi mást használhatnak, pont teszek rá, ha egy másik bögrémből isznak valamit, botmixert, kenyérpirítót, fakanalat, kést, bármit, amit hoztam vagy vettem az albiba, azt nyugodtan, ezt a négyet ne. És túl nehéz megjegyezni, volt már, hogy végigkopogtam a szobákat, mikor vacsorázni szerettem volna, hogy hol van a villám, mert szeretnék enni, és nem a nagy villákkal, és őszintén nem értem, ha nekik mindegy, hogy melyik villát veszik ki a fiókból, akkor miért nem vesznek el egy standard méretűt, miért az enyémet, ami egyértelműen kilógott a sorból. Miután nagymamám meghalt, kerestem a kis lábast, és mivel sehol nem volt, és a lakótársaim tagadták, hogy náluk lett volna, mondom akkor biztosan a konyhában kell lennie, de nem találtam sehol, és már sírva kerestem, akkor vallotta be az egyikük, hogy ő használta, odaégetett benne valamit csúnyán, nehéz lett volna kivakarni szóval kidobta, de miért érdekel, vesz majd újat. Most lehet ezért kattantnak tartani, de én kikukáztam, és nekem nem volt nehéz kivakarni az aljáról az égett szart, és lefertőtleníteni, azóta ezek a dolgok a szobámban vannak, és őszintén gyűlölöm a lakáspiacot, amiért nem élhetek egyedül, mert szerintem a lakótársaimtól sem elvárható, hogy tiszteletben tartsák a kattanásomat, de az se normális, hogy lábast meg kanalat tartok a ruhásszekrényem felső polcán, hogy ne essen baja.