Kinek mondanátok el, ha nyernétek a lottón?

Utolsó, fiktív a kérdés, de a kreativitásod szempontjából nem baj, ha néha fiktív szcenáriókon is elgondolkozol, hogy ebben, vagy abban a helyzetben hogyan cselekednél.

Főleg fiatalabb korban teljesen természetes, kamaszként gyakran egész nap arról fantáziálnak az emberek, hogy hogyan lehetnének híresek, elismertek, hogyan válhatnának hőssé. Nekem is rengeteg fiktív történet volt a fejemben, összejövök majd azzal a sráccal, aki tetszik, elismert művész leszek, mit tennék, ha találkoznék Taylor Swifttel kutyasétáltatás közben, meg ilyen baromságok. És a nagy része valamilyen formában hasznos, pl. az, hogy korábban elképzeltem, hogyan lennék jó társa annak, aki gimiben plátói szerelmem volt, szerintem sokat hozzáadott a későbbi kapcsolatomhoz. Az, hogy elképzeltem, hogyan beszélgetnék egy általam rajongásig tisztelt sztárral, az segítségemre volt, hogy ne csináljak magamból bolondot, és normálisan tudjak beszélgetni, mikor tényleg találkoztam élőben egy általam nagyon nagyra tartott szaktekintéllyel. Az, hogy szerettem magamra bátor emberként tekinteni, aki cselekedni fog, ha vészhelyzetet lát, az meg már számtalan esetben bizonyult baromi hasznosnak, mikor a többiek lefagytak, vagy nem mertek cselekedni. És oké, a lottón kizárt, hogy nyerjek, mert nem lottózok, de pl. párszázezres örökséget, vagy nagyobb bónuszt már kaptam, és az, hogy fejben elköltöttem a lottóynereményt, az nekem segített jó döntéseket hozni, hogy mihez kezdjek a hirtelen jött pénzzel - ami a lottónyeremény töredéke volt, de a csóró huszonéves énemnek hatalmas pénznek számított plusz 100 000 forint is.

Aki racionálisan gondolkodik és két lábbal áll a földön, annak nem okoz gondot hogyan kezeljen okosan egy nagy nyereményt.

Teljesen egyetértek az előttem hozzászólóval.