Csajokat kérdeznèm inkább. Ha a testvérem velem lakik az is olyan "kizáró" ok mintha a szüleimmel laknèk?

Nem.

A tesód nyilván nem csinál mamahotelszerű viszonyokat számodra. Itt jó esetben két egyenrangú ember lakik együtt, akik egymást békén hagyják.

"ha éjfélkor jön rám a zene hallgatás akkor nem tudok csak fülhallgatóval, stb stb."

Azt egyébként is úgy kéne, éspedig a szomszédokra való tekintettel.

Vagy te ilyen tuskó vagy, hogy a szomszédaidat éjfélkor csesztetnéd a hangfalaiddal?

Nem. Egy darabig én is laktam a tesómmal, teljesen olyan volt, mint bármelyik másik lakótársam, számlákat felesben fizettük, kajálást külön-külön oldottuk meg (persze néhe főztünk együtt. De nem ez volt az általános), mindketten azt csináltunk, amit akartunk, nem kellett elszámolni a szabadidővel, azt hoztunk fel, akit akartunk. A szóban forgó testvérem öt évvel fiatalabb nálam, ő férfi, én nő vagyok. Én 24 voltam, ő 19, mikor együtt béreltünk lakást, mindketten egyetemre jártunk és dolgoztunk is, anyagi szempontból mindkettőnknek kellett lakótárs, és úgy voltunk vele, hogy ha már úgyis egy városban tanulunk, akkor nem egy idegennel költözünk össze, mert alapból jóban vagyunk-voltunk mindig is. Időközben hozzá egyébként beköltözött a barátnője, én pedig egy év múlva befejeztem az egyetemet, elhelyezkedtem teljes állásban, és inkább egyedül béreltem egy lakást a munkahelyemhez közel, ők pedig maradtak ott ketten a barátnőjével, aztán azóta már költöztek ők is, de egyanúgy csak ketten lakják az új lakást is.

A szülővel lakással sincs alapvetően baj. Ilyen ingatlanárak mellett nem éri meg elköltözni, ha csak nem köt máshová munka, folyamatban lévő tanulmányok, vagy privát szférát igénylő párkapcsolat. Baj akkor van, ha az illető egy nagyra nőtt gyerek, és azt szokta meg, hogy az anyja elintéz mindent helyette, nem tudja beindítani a mosógépet, nem tudja kivasalni az ingjét, és egy zacskós levessel is képes felgyújtani a konyhát. De ilyen egyébként rengeteg akad külön költözött férfiak között is, aki teljesen életképtelen, és miután felszedett, és felvitt a vackára, azt látod, hogy bokáig ér nála a földre dobott szennyes alsó, a kiürült hell-es doboz meg a taknyos zsepi, mert nem képes vagy hajlandó ellátni magát, nem igényes magára, azt gondolja, hogy a nő dolga hogy etesse és kialmozza őt, szóval ezért keres maga mellé egy nőt. Aztán hisztizik, hogy miért nem akad senki, vagy aki akadna, az meglátja ezt és futva menekül.

Nincs azzal semmi baj, ha valaki a szüleivel lakik, jobb esetben szerintem mindenki szereti a szüleit, ha jól működik egy család, akkor tiszteletben tartják, hogy a kölykük felnőtt, nem kell beszámolnia arról, hol van, nem probléma, ha időnként vendége van, és beszáll a háztartás vezetésébe, elmosogat magától, észreveszi, ha televan a szemetes és kiviszi, meg ilyen apróságok. Ez mind viselkedésbeli dolog, rohadt mindegy, hogy beszáll-e az illető a költségvetésbe otthon, és ha igen, mennyivel, ezt a családtagok megbeszélik egymás között. De ha az anyukája bejön reggel összegyűjteni a szennyest, az gáz. És ugyanezt gondolom testvérekről is, ha inkább baráti kapcsolat van köztük, tiszteletben tartják egymás magánszféráját és nincs az, hogy az egyik rá van utalva a másikra bármilyen szempontból, akkor tök oké.