Jó a mai korban tininek, fiatalnak lenni?

Van jó és rossz oldala is, szóval igen is, meg nem is.

Pozitív, hogy több lehetőségünk van, könnyebben mehetünk külföldre akár tanulni, akár gyakorlatra, akár kint élni. Elérhetőbb, gördülékenyebb egy rakat szolgáltatás, telefonról szinte bármit, bárkit és bárhol el lehet érni. Könnyebb nyelveket tanulni, különféle tudást szerezni, másokkal kapcsolatot tartani. Kiépíteni mondjuk nem annyira.

Negatív a közösségi média, amennyiben nem használjuk azt ésszel, mértékkel. Elég sok mentális probléma köthető ehhez sajnos.

Sokan versengenek iskolákban, hogy kinek van menőbb ruhája, táskája, márkásabb/drágább telefonja, ami megint a kiközösítés, csúfolódás melegágya lehet. A megnövekedett "bullying" esetekről nem is beszélve.. Tudom, hogy régen is volt sajnos bőven, de ennyire sok, és ennyire durva dolgok nem, vagy aligha. A mostani gyerekek többségével, szerintem legalábbis, nem foglalkoznak/ foglalkoztak eleget és elég sokan nem érzik közülük, hogy időnként hol vannak a határok.

Egyre zárkózottabbak is közben az emberek, így ismerkedni, barátkozni sem valami könnyű dolog, online meg pláne. Nem tudom, mennyire bennem lehet a hiba, de nekem például nem mindig túl könnyű dolog megtalálni a közöshangot a kortársaimmal.

Most vagyok 23, de nem bántam volna, ha úgy 5-6 évvel korábban születek meg. Bár már nem tudom elképzelni a mindennapjaim a telefonom, laptopom nélkül, ami azért valamelyest elég szomorú is, mégiscsak jobb volt úgy felnőni, hogy minimális hozzáférés volt a nethez, okostelefon is csak később, úgy általános vége felé kezdett terjedni. Örülök neki, hogy "az én időmben" nem az volt a közös időtöltés, hogy egymás mellett nyomtuk a telefont, vagy épp tátogtunk, táncikáltunk különféle "zenékre" nyilvános helyeken. Nekem az valahogy emberibb világ volt.