Hogy tudnám újra formálni az életem? (Hosszú - lelkizés?)

24N vagyok és pár évet kihagytam munka terén mentális bajok miatt de azokat fél éve elkezdtem kezelni és már jobban vagyok de még mindig nehézkes az újra kezdés.

Főként a munka a probléma. Világ életemben kerültem a munkát ahogy tudtam, halogattam sulival, hogy inkább ültem a padban minthogy dolgozzak, egyéb időpontok ütköztek, pl fogászat rendszeresen, hogy inkább most nem vállalnék, mentálisan nulla voltam stb...de most szeretném helyre hozni mindent és tudom, hogy mindezt a munkával tudnám legyen az bármi. Nem szeretnék már tovább tanulni már csak dolgoznék.

De mégse bármi azért, mert kezdetben boltban dolgoztam és nagyon utáltam, az emberek miatt az elején nagyon nehezen ment de később sikerült megszeretni de aztán mégis az volt bennem mindig, hogy innen mennem kéne. Bár tökéletes munkahelynek tűnt de mégse volt az félig. Azóta is bánom, hogy egy másik hely (kedvenc gyakorlat) miatt elvesztegettem sok sok évet a halogatással és emiatt sok nehézség ért. Állandóan csesztetés a munkanélküliség miatt, keress ilyen meg olyan helyeken munkát, pénz nélkül nem lehet élni stb...éveken át hallgattam családtól, barátoktól...már kezdtek megőrülni és már erőszakosan szedem rá magam, hogy igen is elindulok egy reggel dolgozni és ott töltök egy szép időtartamot de ezt mindig csak álmodom és persze könnyű mondani, hogy "egyszerűen menj el dolgozni és kész", nekem nem olyan egyszerű. Rossz munkahellyel kezdtem de megerősített engem. Ez olyan utálat-szeretet volt de egy nem létező "munkahely"-re szántam sok évet amit szeretnék bepótolni munkával de valami mégse visz rá és nem tudom mi.

Hajléktalanság, otthontalanság jelenleg nem fenyeget, lehet ez az ok de korábbi években mintha nem a mostani énem lettem volna és mégis eltudtam kezdeni dolgozni egy olyan helyen amit ma biztosan kerülnék. Meg is lepődtem, de akkor azt hiszem a közelség fogott meg benne.

Eléggé introvertált és antiszociálisnak mondanám magamat, ha elkezdenék is dolgozni munka után biztosan szobámban lennék mindig. De ez még mindig jobb élet forma lenne mint a mostani vegetálás.

Jelentkeztem munkákra, szoktak keresni de én valamiért nem szoktam elmenni, beijedek és el se kezdem. Pedig pár napokat néhol sikerült és ezt szeretném több évre tolni. Tudom, hogy ha lenne már több éves munkám már az javítana a mostani élet formámon és a mások ítélésén (család, barátok). Főként a pénz az ami elengedhetetlen és nélküle csak ábrándozok a dolgokról amiket szeretnék és erre mások véleményét kérem de mindig negatív jön persze mikor dolgoztam rendesen és kerestem is akkor mindig ellenkező volt. De sehogy se tudom rá venni magam, túl elkényelmesedtem ez a baj szerintem és a fő hogy munkautálatom van de sulinál is ez volt míg nem találtam egy jó iskolát, előzőleg lógtam sokat, kiutáltak, bullyingoltak engem, utáltam az osztálytársakat...de mikor jó helyre kerültem (kicsit tettem is érte hogy jobb legyen itt minden erőmmel) már több évet is voltam ott ami meglepett utána, lehet ha találnék ismét jó munkahelyet akkor újra kezdhetném az életem még ha nem is tökéletes mert tudom, hogy tökéletes munkahely nincs, ezt megtapasztaltam egy szeretett hely elvesztésekor és realizálásakor...soha többé nem akarom báriktől hallani, mégegyszer hogy munkanélküli, sokszor elképzelem ahogy x évet eltöltök egy munkahelynél még muszájból is és utána max 2-3 hónapot piehenek és utána ismét máshol eltöltök mondjuk 10 évet de ennyi évet kihagyni soha többet. Sajnos nagyon rossz jellem alakult ki emiatt rólam de próbálom helyre hozni de nem megy, és nem tudom mit tegyek ellene. Olyan munkákra jelentkezek már amire ténylegesen el is indulok siker reményében, régebben kényszerbetegségem miatt sok olyan munkára jelentkeztem feleslegesen ahol 1 napot nem bírtam ki és sok kínos helyzet alakult ki de ez mára már nincs szerencsére....

Ha lehet tanácsokat, ötleteket elfogadnék erre a gondra vagy bármi pozitív szöveget is.***

Bocsi ha hosszú de jól esett kiírnom magamból. Ha lehet negatív véleményeket ne írjatok, így is sz.rul érzem magam a munkanélküliség miatt de főként mentális bajok miatt alakult ki. Pszichiáterhez egyébként járok és ennek is köszönhető, hogy jobban lettem persze a munka dolgot még nem sikerült kiboncolgatni de most itt kérdezősködök erről.