Ha egy tanári szak nem megy, akkor egyáltalán nem való nekem a felsőoktatás?

Első félévben nem az derül ki, hogy nekedvaló-e a pálya. Tulajdonképpen van pár pszichológiás tárgyad, meg a két szakiranyú cucc fele-fele arányban. Itt inkább azt látod meg, hogy hogy bírod azt, hogy rá vagy kényszerítve arra, hogy ne úgy tanulj, ahogy középiskola végéig kellett, meg azt látod meg, hogy hogy tudod kezelni azt a szabadságot, ami a rendelkezésedre áll azzal, hogy sokkalinkább magadnak osztod be az idődet.

És most azt kell mérlegelni, hogy a választott szak miért nem ment. Képességek, vagy csak a körülmények változása szivatott meg?

Mellesleg szeretik a tanári szakokat lenézni, de annyira nem egyszerű az. Tulajdonképpen majdnem olyan, mintha két alapszakot végeznél, hozzácsapva pszichológiás órákkal, meg később az egyéb velejáróival.

@1,3 Ne hülyéskedjetek már, második szemeszterben a kérdező még gyerek közelébe se ment, szóval nagyon nem derült ki, hogy neki való-e a tanári pálya. Csak tanulni nem tud. Nyilván az érdeklődési körének megfelelően választott szakot, szóval még azt sem mondhatja, hogy humán beállítódású létére fizikát kéne tanulnia.

Kérdező, nézz magadba, miért nem sikerül? Sok az anyag? Akkor ezt buktad, máshol sem kevesebb. Nem érdekel ez egész? Akkor még van esélyed máshol. (Azt ne vedd számításba, hogy mondjuk a pszichológia vagy tanításmódszertan nem érdekel, mindenhol vannak olyan tárgyak, amiket teljesíteni kell, és kész.) Vagy világ életedben egyszerűen ment az iskola, de már nem tudod megoldani IQ-ból a dolgokat? Akkor nézz utána, hogy lehet eredményesen tanulni. Vagy csak szimplán lusta vagy? Akkor embereld meg magad.