Amikor valaki úgy szól be, vagy úgy ad kéretlen tanácsot, hogy nem neked mondja de neked szól, arra hogyan kell reagálni?

Hát 3 lehetőséget látok vérmérséklettől függően.

1. Julika, amikor olyanokat mondasz, hogy hagyni kell sírni a gyereket, úgy érzem, hogy engem kritizálsz. Kérlek, hogy mondd el, ha valami probléma van, vagy ne mondj ilyeneket, mert megbántasz ezzel.

2. Nem veszel róla tudomást, mert nem változtat az életedben semmit a hülye véleménye.

3. A kisbabának gügyögve mondod, hogy mindenki tartsa meg a véleményét ugye picikém? Ugyulibugyuli.

Egyetértek az egyessel: szerintem is három változat van:

1: nyitott mederbe tereled a beszélgetést. Mondjuk visszakérdezel: "jól értem, hogy szerinted hagynom kellene sírni a gyereket? Miből gondolod?". Sok ember ilyenkor elkezd hebegni-habogni "ja, én csak úgy mondom". Ilyenkor én tolom tovább, hogy "jójó, de érdekel, fejtsd ki!". Van, akit ez úgy zavarba hoz, hogy máskor nem csinálja, de van, aki meg megkönnyebbül, és tényleg meg tudjátok beszélni. Midnkettő jó kimenet.

2: ignorálod. Tulajdonképpen hozzád nem szólt senki, nem is kell vele foglalkozni. Ha akar valamit, jöjjön oda, és mondja el. Ezzel az a rohadt nehéz, hogy mindketten frusztráltak lesztek. Te azért, mert attól még meghallottad, ő meg azért, mert úgy érzi, hogy leszarják, amit mond.

3: beszállsz a játszmába, ahogy az egyes mondta, és hasonló stílusban tükröt tartasz. Neked nagy elégtétel, de ritkán vezet jó irányba.

+1: agresszívan nekirontasz, hogy ha van valami baja, akkor mondja normálisan, mert rühelled ezt a passzív-agresszív szarrágást.