Hogy van időtök egyetem mellett diákmunkázni?

Muszáj volt. Rengeteg kolistársam volt ebben a helyzetben, mind bírta a munkát, mert tanulni akart és kiszakadni a családjából, ami sokak esetében sajnos elég rossz volt. Ha valaki normális családban, normális anyagiak között nő fel, biztosan nehezen érti ezt meg de sokan vannak, akiknek vagy ez vagy a helyi gyár a 2 lehetősége és értelemszerűen ha valaki tehetséges, jó tanuló, az küzd azért, hogy szintet lépjen.

Egyébként meglepően jól bírtam, az utolsó évemben éreztem inkább, hogy elegem van, de talán azért, mert már láttam a végét.

Nekem ment. Egyrészt pl pénteken nincs órám. Hajlandó vagyok feláldozni a hétvégéim egy részét. A szakom nem időigényes (semmi makettezés, se magolás) és nem volt szükségem korrepetálásra sem.

Nem volt kényszer a munka, mert szerencsére a családom támogatott. Ezért csak olyat voltam hajlandó csinálni, ami szakmailag előrébb visz.

Rugalmas, homeoffice-os munkám lett. Nincs is munkaidőm, mindent akkor csinálok, amikor akarok. Ráadásul a főnök tanított azon az egyetemen, ismerte a tanáraimat, tudta mikor vannak zh-k, mikor mennyire vagyok terhelhető. Ja és kb 20 órát dolgoztam hetente.

Rengeteg olyan órám volt, ahol tudtam dolgozni. Mivel nagyon a szakomhoz kapcsolódik, akár beadandót is csinálhattam ezzel kapcsolatban. Pozitív hatással volt a munka a jegyeimre.

Ja és érdekelt, szerettem csinálni. Gyakran kimaradt az edzés miatta, de biciklivel közlekedek alapból.

Alapszakon hétfőtől csütörtökig gyakorlatilag egész nap óráim voltak. Pénteken dolgoztam, vagy ha akkor kellett intézni valamit, akkor szombaton. Később már 2 szabad hétköznapom volt, így többet lehetett dolgozni. Pihenésre, tanulásra ott volt a heti 1 nap, meg a vizsgaidőszakban nem dolgoztam.

Most mesteren heti 3 nap egész nap egyetem, a másik kettőn munka, hétvégén tanulás + szociális kapcsolatok, egyedül pihenni nem sok időm van szeptember óta.

Sportolni nem szoktam, mert utálok. A napi 7 óra alvást azért mindig beiktatom.

Hidd el, ahol muszáj dolgozni, ott megoldja az ember akkor is, ha nehéz. Le lehet mondani sok mindenről a tanulás kedvéért.