Hogyan lehetnének céljaim?(jelenleg csak a kényelemnek élek)

Ha ilyen pontosan tudod, hogy hol a hiba benned, akkor mi mi a fenével tudnánk motiválni?

Ahogy az 1-es is írta, majd az ÉLET kihoz ebből a helyzetből, ha meg nem, akkor minek is erőlködnél, jól van ez így!

Milyen közhely lufik pufogtatását várod? Menj sportolni, ...keress hobbit, ...barátokat, ...hozzád illő párt, ...osszál levest a Blahán,...sétáltass kutyákat menhelyeknek,...stb.

Csak magad tudsz magadon segíteni, ha tényleg akarsz!

Majd nyugdíjasként élj a kényelemnek, most használd ki azt a roppant rövid időt, míg fiatal vagy, fog az agyad, van erőd és TANULJ!

Mindenki a saját sorsának a kovácsa, most tudnád megalapozni az előtted álló 40-50 év színvonalát.

Először is az a kérdés, hogy mennyire is szeretnél változtatni. Oké, hogy szeretnél pl. többet keresni, de hajandó is vagy tenni érte? Nem kell teljesen lemondani a kényelemről, de ha szeretnéd elérni, amire valóban vágynál, azért biztosan tenned kéne dolgokat, amikhez nem mindig lenne kedved és lehet okozna egy kis kényelmetlenséget. De nem kell nagy dolgokra gondolni, ha sikerül összekapnod magad és mondjuk csak napi fél órát tenni a célodért, akkor még egy csomó időd marad pihenni, de mégis haladsz vele előre.

Nem kell megváltani a világot, az is jó, ha lassan haladsz, de akkor legyél kitartó és a sok kicsi összeadódik és akár már egy év múlva is előrébb lehetsz, mint most. Míg ha nem csinálsz semmit, akkor marad minden ugyanígy.

Ha valóban akarod, akkor gondold végig, hogy mit is szeretnél, hogyan tudnád elérni őket, bontsd kis lépésekre és tervezd meg, hogy kb. mikor mit csinálnál, hogyan haladnál. Ismered magad, úgy tervezz, hogy az reális és tartható legyen. Utána pedig csak el kell kezdeni és kitartani mellette még ha nincs is mindig kedved hozzá. De ne akarj túl nagy dolgokat egyből, mert ha most heti egyszer se tudod rávenni magad valamire, akkor nem reális, hogy januártól rögtön minden nap csináld. Legyen fokozatos és tartható.

A kényelem a legveszedelmesebb dolog, mert hajlamos tétlenségre késztetni még a cselekvő embert is. Ha nem elég rossz a helyzeted, nagyon könnyű belekényelmesedni, hogy nem is akarsz ennél jobbat. Hiába tudod, hogy lehetne sokkal jobb is. Ha magadtól nem akarod eléggé azt a sokkal jobbat, akkor nagyon könnyű beletörődni, hogy elég az, ami van és ne is tegyél érte többet.

Gondold át, hogy milyen dolgokra vágysz, amiket így nem tudsz elérni, mit kéne tenned érte, hogy elérd őket és kezdd el meglépni. Ha ennyire kényelmes a munkahelyed, akár mellette, de helyette is találhatsz akár sokkal jobbat is. Nagyon sok olyan embert ismerek, akik a kényelmes állami munkahelyet otthagyva (akár másik, szintén kényelmes és szintén állami munkahelyen) sokkal jobb fizetést és egyéb karrier lehetőségeket találtak. De a verseny szférában is nagyon sokan tudtak lényegesen jobb lehetőségeket találni, mint a korábbi munkahelyükön. Nem mindenkinek sikerült elsőre jobb helyre váltania, de egy rosszabb hely legalább ösztönzi az embert a tovább lépésre. A nem olyan rossz hely sokkal veszélyesebb, mert nem ösztönöz váltásra.