Tényleg van olyan ember, akinek nincs narrátor a fejében?

Ez nem teljesen igy van. Vannak narratívabb, és vizuálisabb gondolkodók. Pl van aki ha arra gondol, hogy készít egy rántottát, akkor nem narrálja, hanem elképzeli hogy rántotta készül. De ez inkább egy skála, amin mindenki szerepel, és csak az a kérdés mi dominánsabb, és milyen helyzetekben.

Én már egyszer leírtam itt egy hasonló kérdésnél, hogy nincsenek hangok a fejemben, se narrátor, se olyan, amit "hallok" valakinek a hangján, amikor gondolkozom. Úgy le lettem oltva és pontozva, hogy csak úgy porzott. Szóval valószínű én vagyok a defektes.

Nekem még vitatkozni is szoktak egymással a hangok a fejemben vagy épp mintha magyaráznék valakinek valamit, úgy gondolkozok. Mások ilyet nem szoktak?

Édesanyám születésétől fogva siket és egyszer megpróbáltam ezt tudakolni tőle. Mihez s tova nincs koncepciója a hangokról (rezgéseken kívül, pl. mikor bömbölteted a zenét), válaszolni sem tudott a kérdésemre. Megérteni sem tudta. A beszámolójából viszont ki tudtam bogarászni annyit, hogy úgy gondol dolgokra, ahogy fejben is számol. Mikor fejben számolsz, akkor sem szólaltatod meg a belső hangodat, hanem vagy elképzeled a számokat (szerintem ez sem nagyon gyakori), vagy egyszerűen motorikus járatod a fejed, műveleteket végzel, folyamatokat vezetsz le. Ezt utóbbit nem tudom jól körülírni, de amikor felismertem, hogy egészen máshogy rajzolódik le a fejemben a számolás és a szövegezés, úgy érzem közelebb kerültem a "hangok nélküli" gondolkodás koncepciójához.

Akinek hangok vannak a fejeben,az elmebeteg.

Olyan emberek ismertek, akik megpróbálták megismerni és megérteni a jelenséget. Például az Osho-könyvek erről szólnak.