Szerintetek a világ nagy problémáit illetően jobb a tudatlanság?

Én mindenképp tudni akarok róla, az más kérdés, hogy utánna a terhet hogyan kezelem.

Pl nagyon érdekel Észak Korea, az ottani emberek élete, a propaganda gépezetük működése.

Na, az ottaniak tényleg egy csomó dologról nem tudnak, legyen az esemény vagy pl csak az a tény, hogy egy csomó számunkra természetes dolog egyáltalán létezik.

A pontosabb információk segítenek a híreket kontextuba helyezni.

Pl Afrika rohadt nagy, megtalálni benne egy csomó technológiailag csúcs szinten lévő világvárost is.

Mélyszegénység, éhezés is megtalálható a házadtól kb 40-50 kilóméterre, az országhatáron belül, nem kell ehhez elhagyni a kontinenst.

(Az megint más kérdés, hogy az "egzotikus" éhezőkkel szemben sokan inkább empatikus az átlag magyar mint pl Lakatos Álehándrókával, pedig a két helyzet nem sokban különbözik)

És az, hogy az utcán lőnek, szintén előforul hozzád közelebb is, de valahogy ha a texasi tragédiát látod, az a nép nagy részének inkább cirkusz, meg jól esik elgondolni, hogy lám, milyen jó a dolgunk, mert itt nem, de bezzeg az USAban de rossz.

Én megértelek. :-)

A világ egy nagy dzsuva, amerre mi emberek alakítottuk. Hatalmas struktúrák, intézmények, amelyeket többé-kevésbé jó szándékkal hoztunk létre mostanra önjáróvá és öncélúvá váltak és ezért össze fog omlani az egész civilizáció. Ez egy hatalmas lelki teher. Lehet, hogy te a "struccként" jobban felfogod ennek súlyát, mint az, aki állítólag jobban tájékozott nálad. Máshogy mondva: nem mindenki olyan érzékeny lélek, hogy ez megviselje. De inkább az van, ahogy a pszichológia is mondja, hogy a normális ember nem reálisan, hanem egy kicsit optimistán látja a valóságot.

Hát milyen megoldások lehetnének? Meggyőzni gazdaság legnagyobb szereplőit, hogy a végtelen növekedés összeomláshoz visz? Akkor le tudnának állni? Világállam kéne bazeg, ami nagyobb mint a Nestlé, meg a Cola, meg a Microsoft, Nike, stb. Sok cégnek nagyobb hatalma, mint országoknak, és ő arra irányítja a szabályozást, amerre neki előnyös. Nem kell ehhez gonosznak lenni teljesen, csak belebújva élni az ő pici racionalitásába... mindegy, nem is folytatom.

#5+

ökopszichológia, deep adaptation, Macy: Környezeti kétségbeesés feldolgozása