Miért ennyire igazságtalan az élet?
Gyakran elgondolkozom azon,hogy miért ilyen igazságtalan az élet....A rossz emberek,akik egész életükben loptak,csaltak,hazudtak(Lsd.:politikusok)valamiért mindent megkapnak az élettől és boldogok.Ezzel szemben,akik egész életükben tisztességesen és becsületesen megdolgoztak az utolsó forintért is valamiért boldogtalanok és csak a rossz történik velük.Egy tök egyszerű példa:Egy olyan osztályba járok ahol van egy fiú,akit a lányok egyfolytában,megállás nélkül szivatnak csupán a külseje miatt,holott azok a lányok semmivel nem többek,mint az a szegény srác.A fiúval nem sok jó történt eddig élete során,míg a bántalmazóknak mindenük megvan és boldogan élnek!Hogy lehet ez kérdem én?!
17/F
#1 Ja, de ha a sztori fordított lenne és a srácok bántanának egy lányt, akkor vennéd a köpenyed és rohannál segíteni, mint egy utolsó kiéhezett vadbarom :D
Az élet nem tündérmese, ennyire egyszerű a válasz. Tenni kell hogy jobb legyen és megbecsülni ami van. Aki egész életében dolgozott, annak valószínűleg van egy háza, akár telke, családja, valamilyen szinten nyugalomban él. Nem milliárdos, de van egy alapja. Mindig volt élelmük, tető a fejük felett, barátokat szerezhettek, élvezhették az élet megannyi szépségét.
Pl. egy politikus megítélése az egyik legrosszabb a világon, kiröhögik, leköpködik, szrba se nézik. Még ha van is egy nagyobb tábora, lesz egy minimum ugyanakkora utáló rétege, akik minden lépését figyelik és fikázzák. Aki nincs hatalmon, az még azzal sem tudja nyugtatgatni magát, hogy megéri csinálnia így.
Persze, a pénz jól jön, nem kérdés. Viszont csupán annyi az életben nem elég, önmagában nem tesz boldoggá. Millió felmérés volt már ezzel kapcsolatban, de elég csak megfigyelni mennyi világhírű színész, zenész, híres figura menekül el, lesz beteg vagy öngyilkos ennek súlya alatt.
Nem hiszem, hogy a politikusok boldogok.
A piszkálódó gyekerek sem azok, valami nagy trauma/komplexus okozza ezt. Pl elhanyagolják a szülei, szeretethiányos, frusztrált stb.
Az áldozat sem tökéletes mindig. (Ez persze senkit nem jogosít fel arra, hogy mást piszkáljon, de nem ennyire fekete-fehér minden)
Én pl boldog vagyok ténylegesen. Tiszta a lelkiismeretem. Keményen dolgozom, mert szeretem csinálni, ezért sikeres is vagyok benne (ezt levetíthetjük az élet minden területére). Nem bántok senkit, sőt rengeteg embernek segítek.
Szerintem ez a sztereotípia jobb helyeken (értelmes/intelligens emberek körében) egy bizonyos idő után (pl érettségi, általános iskola) megszűnik.
Kár az élettől várni az igazságot. Mindenki tegyen a saját életéért a lehetőségei szerint. (Már persze nem másokat bántva, saját dolgaival törődve)
Modern ember keresztje az állandó boldogsághajkurászás. Azt hiszi, hogy a párjától, a nagy autótól, magasabb fizetéstől, nagy háztól lesz boldog.. nem.. nem ezektől. Ezek csak átmeneti boldogságot adnak, míg meg nem szokjuk azokat.
Az ember akkor boldog, amikor tudja hogy meg tudja oldani a problémáit.. mindegy, hogy milyen probléma az. Illetve tudja azt is, hogy a boldogság egy átmeneti állapot. Nincs olyan, hogy valaki eléri egy bizonyos szintet és akkor örökké boldog lesz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!