Néhány hete beteg lettem ,és folynak a vizsgálatok. Félek, tönkre megyek ebbe. Ha megvan az eredmény jobban leszek ?

Sajnálom, ez nagyon nehéz helyzet. Esetlegtudsz valakivel beszélni erről? Van naplód, esetleg olyan szakember, akinek szólni tudsz? (Utóbbi nyilván csak nagyon indokolt esetben)

Nézd, ez az egész dolog nem könnyű, és tudom, butának tűnő a tanács, de próbápj nem gondolni rá. Mert ha most ezen pörögsz,tönkreteszed magadat. Nem a betegség fog ártani, hanem te és ez a görcsös félelem. A reakciód normális. Ez egy komoly betegség, mégis azt mondom, küzdj tudatosan a szorongás ellen.

Gondolj arra, hogy még mielőtt megtudtad, hogy beteg vagy, ugyanúgy volt életed és mentek a hétköznapok. Pedig akkor sem voltál egészsegesebb, csak nem tudtál róla.

Remélem van melletted valaki, aki átsegít a nehezén.

Szerintem hallgass zenét, egyél jókat, keress fel minden olyan tevékenységet, ami kicsit is boldoggá tesz. Nem baj, ha csak 5 percre is.

Hármas vagyok. Nekem is nagyon rossz volt, csak rövid időre terelődtek el a gondolataim. Aludni hozzád hasonlóan tudtam, de reggel az első gondolatom a probléma volt. Az idő meg lassan telt. Valahogy elfoglaltam magam de nem volt az igazi. Tudom mennyire nehezek ezek a napok. Nincs egy bizalmasod, barátnőd, akivel tudnál beszélgetni? Jobb lenne, ha nem magadat őrölnéd fel.

Nekem vegülis műtét lett, de a sugár kezelést megúsztam. Neked is egy jó eredményt és gyors gyógyulast kívánok.

Én sem nagyon tudtam semmi komolyabbat csinálni. Betegszabadságon voltam. Főztem, meg mostam, mosogattam, elvittem a gyerekeket suliba, de ez ilyen robotpilóta üzemmód volt csak. Nehajy csaladtag mellém állt, de néhányan nem értették meg a helyzetemet, azt mondták felnagyitom, túllihegem, pedig hát a rossz eredmény ott volt és a dokim se tudta, elég lesz e a műtét, vagy kell majd a sugár is.

Tudom, milyen nehéz ez, megértelek és teljes szívvel a legjobbakat kívánom neked.