Lányok, mikor nem szeretnétek beszélgetni ?

Sok ember 1-2 év kiismer lekopik, ezt el kell fogadni.

Ha rákérdezel sok esetben megkaphatod, hogy akkor hagyj itt te is.

De minden korosztálynak és időszaknak megvan a maga kis furasága hidd el, mostanság elég sokan zárkózottak és szar hangulatba vannak, bizalmatlanok..

De lesz ez még jobb is nyugi, meg lesz ez még ígyse.

Szerintem figyeld meg, h:

•mennyi ido utan valaszolgat, ugy altalanossagban. Mert ugye lehetnek mimdenkinek elfoglaltabb idoszakai, de az beszedes, ha peldaul mindig csak napokkal kesobb valaszol.

•Mennyit ir altalaban. Tehat szukszavuan, tomondatokban valaszolgat, vagy adott esetben reszleteket is.

•S hogy o magatol ir-e neked, vagy csak valaszol.

Szerintem onnét lehet észrevenni, ha a másik is érdeklődik irántad beszélgetés közben, tehát nem ül el nagyon.

Én például utálom a chit-chateket, ez a szia mizu, nemsok, veled.. De szerencsére már ki is nőttem azt a korosztályt, de idősebb fejjel is vannak ilyen üres dumálások. Na ott már tudom, hogy nem fog érdekelni az illető. És akkor meg ugye írogatni minek.

Akivel valahogy természetesen jön ez a flow, sok a közös téma, hobbi, akármi és lendületes, na az nagyon jó, pláne ha társul mellé az azonos HUMOR! Na igen.

Szóval: nem feltétlenül rajtad áll, vagy bukik ez. Ja és persze, ha egy srác egyből nyomulgatna, vagy erőltetne valamit, nem is hagy engem beszélni annyira nyomatja magát előre, az egyből egy red flag nekem, de a nők nagy részére ez elmondható.

Nehéz eldönteni mert személyiségfüggő. Valakit mindig "beszéltetni kell", mert rendkívül zárkózott, lehet beszélgetni vele, de mindig a másiknak kell hoznia a témákat és önmagától nem dob be semmit, új irányt sem szab a beszélgetésnek. "igen", "nem", "értelek", "tudom", "hát van az úgy...", "értelek" stb, ilyeneket mond.

Szerintem mivel senki sem ugyanolyan, nehéz univerzális "mikor nem akar beszélgetni"-típusú recepteket adni.

3. Van az úgy, hogy van akivel minden közös és elhal.

Ui. van olyan ember aki a szia mizu kategória, de valami agyatlan fas zsággal legalább a szar kedvemet jobbá teszi.

Nem személyes az, ha valakinek épp nincs kedve beszélgetni. Nálam ez akkor van, amikor épp csinálok valamit és nem is vagyok gépnél (telefonon nem szeretek pötyögni sokat).

Pl. ha olyankor írnak, amikor épp sétálok, színházban vagyok, utazok, olvasok, TV-zek..., akkor vagy nem is válaszolok, vagy ha fontos, amit írtak, arra visszaírok, de nem beszélgetek. Sokszor csak órán, vagy telefonon látom, hogy írtak, olyankor biztosan nem érek rá cseverészni.

Gépnél ülve is van, hogy dolgozom (home office itthonról), olyankor sem igazán tudok mélyebb beszélgetésekbe belemenni.

És még egyszer: ez nem azon múlik, mennyire kedvelem azt, aki írt.