Mi gondoltok a németekről(rolunk)?

Magyar vagyok, Németországban élek :) Felnőttként jöttem ki, így pl olyanokról nem tudok beszámolni, hogy suliban, egyetemen milyenek a fiatalok. Dolgozni jöttem ki.

A véleményem saját tapasztalat, és kivételek is természetesen vannak.

Amíg otthon éltem, azt hittem, hogy itt majd milyen jó lesz.

De csalódtam. Nem szeretem Németországot.

Az egészségügy szép, de az orvosok rosszabbak, mint otthon. Kórházban jó csak.

A német pontosság, precizitás, minőség, amire olyan nagyon büszkék, már rég a múlté.

Többségük rasszista még mindig, csak nem mutatják annyira ki. Ebből adódóan nem is barátkoznak. 4 éve élek itt, de egy német barátom sincs.

Ha azt látják, hogy nem tudsz jól németül lenéznek, és simán megpróbálnak átverni (pl lakás bérlésnél, lakás felmondásnál, munkaviszonnyal kapcsolatos dolgokban stb). Amint viszel magaddal valakit, aki jól beszéli a németet, mindjárt kedvesek lesznek.

Az például eszükbe sem jut, hogy te nem az állam nyakán élni jöttél ide, hanem dolgozni, és tanulod még a nyelvet. De komolyan, a mosoly lehervad az arcukról, ha meghallják, hogy valaki töri a németet.

A gondolkodásuk teljesen logikátlan, kicsit "egyszerű". Ha nincs minden lépésről lépésre kifejtve, akkor már összezavarodnak, félreértik.

A kedvencem, hogy ha már egy szót rosszul mondok, vagy csak rosszul hangsúlyozom, már nem értik. Tényleg nincs annyi eszük sem, hogy kikövetkeztessék.

Rugalmatlanok.

Az igaz, hogy pénzzel próbálnak mindent megoldani, szórják a pénzt, közben sírnak, hogy kevés. Pontosan ugyanazokat mondják, amiket a magyarok otthon, ezért pl az értelmesebb innen is kivándorol külföldre..

A humorérzékük nem rossz egyébként, de addig, amíg az embert nem fogadták be, addig a poénokat sem veszik, hiába próbálkozol.

Beképzeltek, de nem tudom, mire. Szerintem simán csak arra, hogy németek.. és akkor ez alap.

Folyton feljelentgetik egymást a szomszédok mindenért.

Literszámra isszák a sört.

Hangosan beszélnek alapjáraton. Eleinte azt hittem, veszekednek állandóan. A gyerekek is ilyenek a tömegközlin, nem lehet tőlük megmaradni. Ricsaj van.

Nem fürdenek minden nap, csak kb 3 naponta.

Aztán még egy dolog, bár nem az emberekkel kapcsolatos: Az internet minősége szerintem itt a legrosszabb Európában. Egy faluban lehet, hogy telefonálni sem tudsz, nem hogy netezni. Én nagy városban lakom, de bemegyek a boltba, és nincs mobilnet bent..

Legszívesebben hazamennék, de a férjem nem akar. Úgyhogy maradunk itt. Már megtanultam németül, úgyhogy elvagyok, de munkám az pl nincsen sajnos. Sajnos az olyan munkákra, amikre jelentkeznék, előnyben részesítik a német-német állampolgárokat.. Külföldieknek sokszor csak a legalja jut. Még megfelelő képesítéssel is legfeljebb csak egy belépőpozíciót lehet megkapni, ahonnan majd talán feljebb lehet menni. Talán. Itt nagyon fontos, hogy legyen ismerősöd, aki ebben segít... de ez otthon is sokszor így van.

6-os vagyok.

A nyelv egyébként nekem is tetszik, szerintem is szép. Bár ezt nem gondoltam mindig így. Akkor tetszett meg, amikor elkezdtem hallgatni német zenéket, meg amikor már volt sikerélményem a megértésben... :)

Amióta tudok németül, azóta rendesebbek velem a németek, de addig tényleg borzalmas volt.

Pl. A munkaügyi hivatalban az ügyintéző, tudta ki vagyok, mert időpontra mentem, így látta, hogy külföldi vagyok, nyelvtanfolyamot csinálok. Lekezelően fogadott, arrogánsan beszélt, hogy na mi van velem stb. Amikor elkezdtem beszélni, akkor felcsillant a szeme, az arca kisimult, mosolygott, és máris udvariasabb lett..

Az elején a boltban a pénztáros kedvesen fogadott, majd meghallotta, hogy nem vagyok német, és máris elkezdett flegmázni... a fekete szomszédomnak beszóltak, hogy menjen vissza oda, ahonnan jött. Hallottam én is, mert együtt voltunk.

Sajnálom, hogy nem tudtam túl sok jót mondani. :/

Én is egyetértek azokkal amiket írtatok, 8 évet éltem ott.

A nyelvet szeretem egyedül. :)

Én nem értek egyet az előzőekkel, legalàbbis az én tapasztalatom nem ez. 16 éve élek Németorszàgban. Vannak német baràtaim, a pàrom is német. Engem soha nem ért hàtrànyos megkülönböztetés itt. Ma màr az a magyar mentalitàssal nem tudok mit kezdeni és nem is nagyon szeretek Magyarorszàgra jàrni.

Sokan azt mondjàk, hogy a németeknek nincs humoruk, de én pl. nagyon szeretem a német szòjàtékokat, Flachwitzeket, stb.

Amit én az elejétől kezdve sokkal jobban szeretek itt, hogy ha végigmész az utcàn, akkor nem bùvalb@szott arcok néznek vissza ràd, hanem tök ismeretlenül is ràdmosolyognak az emberek. Nem panaszkodnak folyton mint a magyarok.

Az én tapasztalatom a nyelvvel kapcsolatban is az volt, hogy pròbàltak megérteni, ha valamit nem tudtam vagy nem jòl mondtam. Velem mindig segítőkészek voltak.

Nyilvàn itt sem mindegy, hogy hova költözik az ember, Berlin azért sokkal inkàbb multikulti és itt sokkal elfogadòbb az emberek. Nem röhögnek ki meg nem szòlnak meg mint a magyarok, senkit nem érdekel, hogy milyen cucc van rajtad vagy milyen telefon van a zsebedben. Itt ha talàlkozok valakivel megkérdezi, hogy vagyok. Ha Magyarorszàgra megyek, ott azt kérdezik meg mit dolgozok és mennyit keresek. Szerintem nem olyan felszínesek mint a magyarok, nem szòlnak meg, ha nem màrkàs cuccokban jàrsz és nem màrkàs a telòd stb.

Én màr jobban szeretek itt élni és nem is akarok visszamenni Magyarorszàgra.