Ha az egyetlen dolgot veszíted el, ami miatt úgy érezted, érdemes élni, hogyan tovább?
Ha elveszted azt, ami egészen idáig célt adott neked, érdemes egyáltalán folytatni?
Ha már sohasem lehet a tied/csinálhatod azt/élvezheted/lehetsz vele.
Már maga az elvesztés is egy feldolgozhatatlan trauma.
Nem írnék konkrét dolgot. Mindenki azt helyettesítse be, ami/aki a legfontosabb neki.
Lehet, hogy sablonos,de nehezen jött el az igazi szerelem az életembe.De akkor úgy éreztem,hogy minden szép,jó és azt hittem, az addigi döcögős életem végre sínen van.
Három év után elhagyott,egyik napról a másikra,sajnos nem szép módon.
Azóta csak kínlódás az élet,vegetáció, nekem ez akkora trauma volt,hogy nem tudom egyáltalán ki tudom -e heverni.
Semmiben nem találok azóta örömet, sem a hobbim,sem semmi.
Szomorú,de ez van :(
Ezen a kérdésen én is nagyon sokat gondolkodtam...
Ilyenre szokták nekem azt mondani, hogy "ne azonosítsam magam az ego-s elmével, ne kívülről várjam a megoldást, ne mástól tegyem függővé az életemet, személyes jólétemet."
Gondolkodtam én is azon, ha bizonyos fogyatékosságom tovább súlyosbodik, vagy végleg nélkülözni leszek kénytelen, "hogyan tovább".
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!