Nagyjából 20-22 éve írtam naplót, és most visszaolvasom. Másnak is kínos visszaolvasni az ilyen jegyzeteit? :D

Kínosnak nem érzed a saját életedet?

Nekem nem kínos, az is én vagyok. Az a múltam.

Békélj meg vele és ne érezd kínosnak.

Én is írtam már általános iskolás koromban is.

A tini éveket nagyon kellemetlen visszaolvasni :D De közben vicces is, hogy milyen kis semmi problémáim voltak, amiket akkor olyan nagynak láttam.

És persze azért jó is látni, hogy mennyit fejlődtem.

Szóval nem bántam meg, hogy írtam/írok.

Az a kínos, hogy kínos.

A személyiségfejlődés dokumentációja egy ilyen hosszú időszakon át írt napló. Ritka, és értékes. A személyiségfeljődés természetes és szükséges dolog. Érdekes szembesülni bizonyos dolgokkal. Lehet persze nevetni, hisz viccesnek is hathat, de kinevetni a gyermekkori énedet... Akkor szerintem nem vagy érett most arra, hogy elolvasd a naplódat.

Igen, kisgyereknek a felnőtt fejjel kis gondok a nagyok, mert az ő méretével nézi a világot. Ezt megérteni empátia kell.

Igaz nekem még nem ilyen régiek, de igen, vannak benne megmosolyogtató részletek. Elképesztő, hogy 10-12 éves koromban milyen problémáim voltak. De ugyanígy itt Gyakorin is visszaolvastam néhány régi kérdésemet, valaszaimat, 2010-ben regisztráltam ide 12 évesen.

Sokszor már a fogalmazásom is vicces mai szemmel, pláne a problémáim.