Gondolod, hogy semmi nincsen véletlenül, amik történnek a sorsunkban?

Szerinted nincs sors, minden random.

Vannak törvényszerűségek, de sors nem hiszem.

Szerintem van benne ráció, összetettség.

Nem hiszek a sorsban. Ellenkezne a szabad akarattal, ha előre meg lenne határozva az életem alakulása.

Szerintem az egy részére közvetlen ráhatása van valamely ember(ek)nek, de a többi bizony véletlen.

Nincs se sors, se isten, se szabad akarat, se meghatározott cél, csak biológiai organizmusok a semmi közepén egy sárgolyón fetrengve az űrben. Valójában semmilyen szabály sincs, csak amit magunknak lefektetünk, tehát az erkölcs is kitaláció és teljesen szubjektív. Sőt, ha olvasol egy kis fenomenologiat, meg filozófiát (a kevésbé idealista fajtát), akkor kiderül, hogy még azt se tudjuk igazán, hogy milyen a világ az érzékszerveinken kívül. Képzelj el egy halom baktériumot, kb olyanok vagyunk; csak ott vagyunk, mi kis semmi jelentéktelen lények, meghatározott valódi, egyetemes szabályok nélkül. Minden a szerelem, az érzelmek, a boldogság, a család, a sex, az élet stb csak emberi fogalmak egy korlátolt elmével rendelkező állat részei, ami a saját biológiája és kemiaja (hormonok) által van befolyásolva és eleve elrendelve. Ezek teszik ki az életünket nagy részét csak azért, hogy átmenjünk rajta és felneveljük a következő generációt akik majd ugyanezt teszik, és így tovább. Még 20 generációval ezelőtt is ugyanazokat a dolgokat, érzelmeket tapasztalták meg az emberek mint mi most, és mégis azt hisszük, hogy csak mi éljük meg először azt a nagyon egyedi dolgot, amit, plusz hogy mennyire fontosak vagyunk, amikor pont az ellenkezője van. Csak a forma - tehát a világ amiben élünk - változott meg. Olyanok vagyunk mint egy termék, abban az értelemben, hogy nagyon hasonlítunk egymásra, így hasonlók a gondolataink, az életünk, a tapasztalataink és nem a cél vagyunk, csak egy eszköz.

Egyébként #7-es vagyok, annyit hozzá téve, hogy bizony létezik sors, noha nem abban a monumentális értelemben. Maga a sors a biológiánkban rejlik, plusz a környezettel való kölcsönhatásban, mivel a materiális világ determinisztikus, az ember meg ebbe benne van és szintén meghatározott. Ahogy meg lehet jósolni pontosan egy bolygó mozgását, az emberi kapcsolatokat és minden mást is így még lehetne jósolni, ha elég kapacitásunk lenne. ( Itt nem az asztrológia hülyeségről beszélek, hanem az ok-okozati meghatározottágról.) A legtöbb döntésünket robotikusan hozzuk meg, az életünk nagy része rutinból áll. Amikor azt hisszük mi, mint szabad akarat hoztuk meg a döntést, az csak valójában visszahatás, okozat és nem az ok. A tudat előtt számtalan pszichológiai folyamat már előre meghatározza még azt is, hogy mit fogsz gondolni. Voltak ilyen kísérletek is, hogy mielőtt még az ember maga döntött volna valamiről, azelőtt már megszületett a döntés a tudattalanjában, és a géppel nagyjából előre meglehett jósolni sikeresen az agy szignálja alapján, hogy mit fog dönteni. Vannak olyan kísérletek is, hogy az embernek boldogság hormont adnak például be, és mindent pozitívan lát, ha valami olyan hormont, ami negatív fiziológiai és pszichológiai állapotokat vált ki, akkor mindent negatívan lát. Vajon hogyan hatnak a szentséges lélekre a kapszulák, meg a depresszió, ami mind fizikai jelenség? Ez is ezt bizonyítja, nincs lélek csak test van. Ha tudsz angolul ajánlom neked a "Behavioral biology by Robert Sapolsky" egyetemi órai előadásait, YouTube-on megtudod nézni.

Szerintem a sors minden embernél mást jelent. Én abban hiszek, hogy mi magunk írjuk az életünk forgatókönyvét és a cselekedeteink alapján fog alakulni a sorsunk. A sors nincs kőbe vésve.

Van önsors rontó élet, ha kezded magad megismerni észre veheted, milyen viselkedés mit szül a környezetedben, és hogy ez a viselkedés honnan is ered.