Nem szándékozom ilyet tenni, nyugi, csak kíváncsiság. Ha egyedül lennétek öngyilkosok lennétek?

Mentem át hasonlón, hogy annyira szenvedtem és nem találtam a kiutat, hogy megkönnyebbülésnek éreztem volna, ha véget vetnék mindennek. Engem is javarészt mindig a családom tartott vissza, hogy nekik mit okoznék ezzel.

De ha ők nem lennének, nyilván erősebb lenne bennem a vágy erre.

Ismerek viszont olyat akinek tényleg senkije nincs és többször mondta hogy nem érzi az értelmét az életének. Mégis itt van. Én úgy gondolom ha az ember nagyon akarja, mindig "van mibe kapaszkodni". Mert ha nincs semmid, nincs is mit veszítened. Az emberben azért ösztönösen ott van a tenni akarás, a motiváció arra, hogy tegye szebbé az életét, hogy valósítsa meg amire vágyik. Ő egy kisállaton gondolkozott, akiről gondoskodhat, ha már nincs rajta kívül senkije, ő várja haza szeretettel. Illetve így, hogy nem köti semmi, szabadon utazhat a világban. Annyi szép dolog van tényleg az életben, csak meg kell látni, és akkor érezni is fogjuk mindig, hogy van miért élni. Magunkért.