Mi az, ami a legjellemzőbben visszatartja az emberek többségét a sikerességtől?

Szerintem a csalódások is. Pl. rengeteg szakma van ami más országban teljesen másképp megy, itthon meg kb nevetséges szint, kiforratlan, vagy csak nagyon elmaradott és nem is látszik a fejlesztési szándék. Rengeteg fal van amit nem sikerül megugrani pl. munkaszerzésben.

Én ilyeneket is sokszor látok, illetve olvasok is itt.

Meg magamon is észrevettem, hogy bármi ami érdekelt, egyszerűen olyan hatalmas csalódás volt.

10-es válasza elég rövid, de lényegre törő.

Onnan lehet tudni, hogy igaza van, hogy nullára van értékelve.

Az emberek imádják a kifogásokat, a mások hibáztatását stb.

Ezzel szemben a legtöbb ember lusta, csak addig hajlandó erőfeszítést, ameddig a napi betevő megvan és ennek a mókuskerekében ragadnak.

Nem dolgoznak 120%ot az előléptetésért, nem küzdenek egy saját vállalkozásért és nem mernek kockáztatni, mert az kívül esik a saját komfortzónájukon.

A pénz persze fontos, de az inkább csak egy kis boost.

Én hátrányos helyzetből érkeztem, nem tudtam elvégezni ezen okból a középsutit sem, családi támogatásom nem volt és most 23 évesen autóm van, nettó 700e-et keresek, 200e ebből passzív és folyamatosan csak előre.

Bárki meg tudja csinálni, csak nem egyszerű és az emberek az egyszerű dolgokat kedvelik.

Nincs igaza, a pénz igenis fontos, nem csak "kis boost". Neked hogy van 200 ezer passzív jövedelmed hátrányos helyzetből? Ahhoz elég nagy tőke kell.

Nekem például egy hétvégi telek lenne a következő célom egy kis házikóval, a lakás, autó, család már megvan. Adsz rá olyan 30-50 milliót? Na ugye, hogy a pénz az egyik legfőbb akadály.

12-es vagyok.

Látjátok a 13 egy újabb példa arra, hogy a lustaság és a kifogások mindig győznek.

Ő nem passzív jövedelemre, megélhetésre törekszik, hanem a kényelemre, meg hétvégi házra.

Érdekes, nekem még is sikerült, a nulláról mosogatással kezdve, key account managerként megérkezni a fiatalfelnőtt korba, úgy, hogy mindent magamnak teremtettem meg. A fizetésem 15%-át mindig félreraktam és befektettem, volt hogy apróságba, de volt, hogy vettem egy autót és kiadtam taxizni.

Pénz kell egyértelműen, de az nem úgy van, hogy "vagy van pénzem és előrejutok, vagy nincs és senki maradok". Befektetni való összeget mindig össze lehet kaparni. Ha nem keresel eleget, akkor első körben nem a befeketetés a cél, hanem a megfelelő alkalmazotti státusz megteremtése, ahol már tudsz félretenni és ami később alapot biztosít az anyagi függetlenséghez.

Ehhez csak kreatívnak, élelmesnek és kitartónak kell lenni. És néha meg kell szakadni, de ez része a kihívásnak. :)

De az biztos, hogy nem két gyerek mellett kell gondolkodni az anyagi függetlenségen.

#15 Le is írtad, mi a különbség aközött, amiről #12 ír és a te álláspontod között. Ő nem menőzésből, kényelemből, magának vett egy autót, hanem kiadta taxinak, vagyis befektetett, hogy aztán az autó termeljen neki. Te meg elköltöd a megkeresett pénzt: "különösebb gondok nélkül élünk a családdal, járunk kikapcsolódni, nyaralni, stb." Elköltöd ezekre a pénzt, mert fontosabb számodra a "különösebb gondok nélkül élet", mint a következő szintre lépés. Amivel semmi gond nincs. Élj így, ha így akarsz élni. Csak akkor ne hiányold azt, amit azért nem tudsz elérni, mert nem azt helyezed előtérbe, hanem valami mást. Fogadd el, hogy te ezt a döntést hoztad, mert így érzed magad jobban.

Van olyan ismerősöm, akinek még kocsija sincs, mert minden pénzét arra költi, hogy szinte minden hétvégén más országban nyaral. Sőt ismerek olyat is, aki még a lakását is eladta, mert minek lakás, ha soha nincs otthon és azt a pénzt is (befektetés mellett) arra költi, hogy utazgat a világban. Amikor épp itthon van, akkor meg vagy barátoknál, vagy a szülőknél lakik, akik pont nem érzik tehernek ezt az időt, mert úgyis utazik tovább, örülnek, hogy legalább eddig vele lehettek.

Van viszont olyan ismerősöm is, aki soha életében nem járt külföldön, nem utazott sehova nyaralni - helyette abból a pénzből vett egy nyaralót és most minden idejét a saját nyaralójában tölti.

És igen, van olyan, akinek van saját nyaralója is, meg mellette még máshova is utazgat, mert neki sikerült annyira sok pénzt csinálnia. De ha te nem tudsz ennyire sok pénzt csinálni, akkor ne álmodozz róla, hogy neked is összejöhet ez. Vagy dolgozz rajta, hogy sikerüljön, vagy oszd be jobban azt, ami van és ne vágyakozz olyasmire, amit a saját döntéseid miatt nem tudsz elérni.

Az emberek többségét a korlátoltság tartja vissza a sikertől. Tanult tehetetlenség, belénk nevelt korlátok és másoktól tanult, átvett elvek miatt kialakult gátlások akadályoznak bennünket leginkább attól, hogy tegyünk a sikereinkért és elérjük őket.

Egy csomó mindenről elfogadjuk, hogy nem lehetséges, úgyse menne, másoknak való, nem nekünk, mi nem erre születtünk, stb. Ezek miatt meg sem próbáljuk, vagy ha igen, akkor sem adunk bele mindent, ami kéne. Ha elsőre, másodikra nem megy, akkor elfogadjuk, hogy nekünk nem megy és elkezdünk másokra fújjolni, irigykedni, amiért nekik jobban megy és kifogásokat keresünk önmagunk felmentésére, hogy nekik biztos azért megy, mert... Ahelyett, hogy inspirációt merítenénk belőlük, hogy ha nekik megy, akkor nekünk is sikerülhet. Tanulni kéne tőlük, hogy vajon nekik miért megy nekik, ha nekünk nem. Mi lehet az, amit sikerülhet tőlük ellesni, hogy nekünk jobban működjön?

A szerencse egy leegyszerűsítés. Tőlünk független dolgok végtelenül bonyolult összefüggése, amit képtelenek vagyunk átlátni, ezért ahelyett, hogy végig mennénk a láncolaton, hogy a buszvezető bal lábbal kelt fel, valaki beszólt neki, ezért tele a hócipője a világgal és nem érdekli, hogy mi futunk a busz után, ő még örül is, hogy ott hagyhat minket a megállóban, mi ezt balszerencsének tekintjük, nem egy összefüggésnek.

De a szerencse (a tőlünk független és általunk befolyásolhatatlan dolgok láncolata) csak annyira képes súlyosan befolyásolni az életünket, amennyire mi hagyjuk neki. Minél többet gyakorolsz, minél alaposabban és minél több tényezőre felkészülsz és minél inkább lehetőséget keresel minden helyzetben az akadályozó problémák helyett, annál kevésbé a szerencsén fog múlni, hogy sikerül-e valami és annál inkább fog úgy alakulni minden, ahogyan te szeretnéd - vagyis annál inkább szerencsés leszel.

Ha igazán fontos, hogy elérd a buszt, akkor kimész korábban. Ha igazán fontos, hogy azon se múljon semmi, hogy a busz gyorsan vagy lassan megy, akkor kimész egy busszal korábban. Ha igazán fontos, hogy ne késs, akkor figyeled a forgalmi helyzetet, hogy kell-e még korábban kimenned. Ha annyira fontos időben odaérned, akkor akár már órákkal korábban oda mész és inkább a környéken várod meg, hogy csak be kelljen sétálnod. Ha annyira fontos, akkor alaposan felkészülsz, átgondolod, milyen buktatók fordulhatnak elő menet közben és gondoskodsz róla, hogy minél kevesebb ilyen tényező tudja keresztül húzni a számításaidat. Ha mégis közbejön valami, akkor a helyzet ismeretében megkeresed, hogyan tudod elkerülni, hogy a váratlan helyzet meghiúsítsa a szándékaidat. Ha nem sikerül, akkor az új helyzetből próbálod meg kihozni a legjobbat.

Minél többet okolsz másokat, a körülményeket, az általad befolyásolhatatlan tényezőket, annál kevesebb érdemi lehetőséget hagysz magadnak a helyzet megoldására. Minél inkább a saját cselekvési lehetőségeidet keresed, minél inkább a saját cselekedeteidben keresed a hibát, hogy kijavíthasd azokat, annál több lehetőséget fogsz találni, amin változtatni tudsz és egyre jobb helyzeteket teremthetsz. Ha beletörődsz, hogy nem vagy elég jó, vagy nem elég jók a körülményeid, akkor elfogynak a lehetőségeid, mert te lemondtál a változtatás lehetőségéről. Ha mindig azt keresed, hogy TE mit tudsz kezdeni az adott helyzettel, akkor mindig találsz valamilyen választási lehetőséget, valamilyen cselekvési lehetőséget, amit te meg tudsz tenni azért, hogy jobbra fordítsd a helyzeted.

Ha csak panaszkodsz, hogy hideg van, akkor fázni fogsz, mert a hideget nem érdekli, hogy te panaszkodsz, nem tudsz hatni rá. Ha panaszkodás helyett azt keresed, hogy mit tudsz kezdeni, ami befolyásolhatja, hogy mennyire fázol, akkor rögtön megnyílnak előtted lehetőségek. Pl. vehetsz fel több ruhát, kereshetsz melegebb helyet, építhetsz sátrat, kunyhót, gyújthatsz tüzet, akár ezeket kombinálhatod is. Minél több időt és energiát töltesz a helyzet miatt panaszkodással, annál kevesebb időd és energiád marad a probléma megoldására és a helyzeted javítására.