Volt már olyan, hogy úgy beszorúlt a fejed vagy valamelyik végtagod valahova, hogy csak segítséggel tudtad kiszabadítani? Hova szorult és mennyire volt ciki?

Tíz éves lehettem kb. Már egyedül közlekedtem helyijáraton. Hazafelé tornaedzésről, amikor már mindenki felszállt, észrevettem, hogy rossz buszra szálltam, ezért gyorsan leugrottam, viszont az ajtó odacsukta az egyik lábam bokánál. A megállóban többen álltak, a buszsofőr nem vette észre, a hónom alá nyúlva tartott meg valaki. A többi buszraváró ordított a sofőrnek, mert el is indult.

Életem legcikibb helyzete volt. Máig előttem van a kép... :( Szerencsém volt, de közben nagyon szégyelltem magam, pedig visszagondolva még kisgyerek voltam. Ezt a traumát azóta sem tudtam kiheverni, pedig eltelt már vagy 20 év.

Kisgyerek koromban a fejem szorult be egy szék háttámlája és az ülőkéje közötti résbe, apám szedte le rólam nagy nehezen. :) Nagyszülőknél voltunk vendégségben, nekem nem volt ciki, hanem inkább vicces, nevettünk rajta. :) Ami ennél sokkal jobban megviselt, az az volt, amikor egyszer felpróbáltam anyám eljegyzési gyűrűjét szórakozásból, és fél napig nem tudtuk leszedni rólam, akármit csináltunk, nem jött le rólam, semmilyen technika nem vált be. A sok próbálkozástól, feszegetéstől csak egyre jobban megduzzadt az ujjam és minél jobban megduzzadt, annál jobban szorította a gyűrű. Már ott tartottunk, hogy levágjuk flex-szel. :) Aztán végülis valahogy a nap végére valahogy lejött, de nagyon megkínzott a dolog. :) Soha többet nem próbáltam fel senkinek sem a gyűrűjét.

(F)

Gyerekkoromban az erkelyracsba hetediken. Nem volt a helyzet annyira veszes, csak panikba estem. A racs mintazata olyan volt, hogy a szeles reszen atment a fejem, de a keskeny fele huzodtam.

Itt felnottek azonnal megoldottak. De maskulonben szivbaj nelkul a tuzoltokat kell hivni, pikk-pakk elvagnak barmit. Komoly esetre gondolok.