Alapszakon tanulni 30 évesen vagy afölött. Mennyire járható, mennyire működik? Tapasztalat?

19 évesen 2 csoptarsam volt 30 feletti nappali.

Most levelezőn mindenki elmúlt 25, de van, aki 50 is.

20 évesen modt vagyok elsőéves és más szakokon (közös órák során) látok ránézésre ötven felettieket is. Nem tűnik úgy, mintha különösebben kilógnának, legalábbis szoktam látni őket beszélgetni a fiatalabb csoporttársaikkal.

Ne aggódj emiatt, mint írták, a tanulás nem korhoz kötött. Nincs tapasztalatom, de abszolút járható útnak tartom.

Az attól függ, mi van mellette az életedben. Én nem voltam 30 fölötti, mikor kezdtem, de igazából nem számít, mert teljesen önálló vagyok, muszáj magam eltartanom mellette, nincs időm csak úgy otthon maradni, tanulgatni, mint mikor 18-20 voltam...

Hát, a nappali képzés vagy kizárva vagy érdemes pár millió tartalékkal nekiállni a tandíjon túl, mert te ott nem fogsz dolgozni legalább 2 évig, csak nyaranta. Én személy szerint nem is javaslom, hogy az ember eltűnjön a munka világából ennyi időre, ha már egyszer belekerült, de ez csak az én véleményem. Illetve a 30 éves pályakezdő a piacképes szakmákban js hátrányban indul, ha nem tud letenni egy néhány éves szakmai tapasztalatot. Én egyébként mérnökinformatikusnak tanulok esti képzésen, munka mellett.

Az általános meglátásom az, hogy el kell döntened, hogy neked néhány évig nem lesz életed, különben nem fogsz a képzés végére érni a következő 6 évben sem. Néha nagyon nehéz, rohanni kell ide-oda, nem bírod bezsúfolni sehova rendesen a tanulást, nagyon sokat kell vele otthon foglalkozni. Én már szakmában vagyok, így egy kicsit talán könnyebb, illetve rugalmasak is velem, de azért vannak olyan időszakok, aminél nem tudom, hogy fogom megoldani, hogy mindkét helyen teljesítsek. Van, hogy sikerül, van, hogy nem, aztán majd póton vagy jövőre (olyan még nem volt szerencsére). Ha nem tudnék a szakmában dolgozni, visszamennék irodai recepciósnak, ott legalább van idő tanulni. De valóban, néha munka mellett kell sunyiban megoldanod úgy is, hogy a hétvégédre is számíthatsz. Vannak jobb időszakok, de érzem magamon, hogy ez tényleg kőkemény 2-3 év elkötelezettség, amiben nincs alku, nincs "csak egy kicsit", nincs "gyerek mellett megnézegetem", mert ha nem szánod rá a napi 4-5 órát, egyszerűen nem megy.

De meg lehet csinálni, biztos kevésbé húzós szakok is vannak, más emberek más lehetőségekkel... Nekem nincs gyerekem, így sokan mondják, hogy nekem könnyű, de olyan szempontból nehéz így is, hogy senki nincs, aki segítsen. Ott vannak a számlák, a bérleti díj ketyeg, annak nincs vizsgaidőszak akkor sem, ha a főnököm jófej.

Ha mögötted állnak a szüleid vagy jobbmódú vagy, akkor nem számít, ha 30 évesen kezded. Akkor sem egyszerű, de talán kevésbé szorongató.