Az lmbtq tagok direkt nem akarják megérteni?

"Az lmbtq/pride nem egy gyűjtőnév azokra akik nem heterok. Az egy közösség, ami alapból azért alakult hogy elfogadják azokat akiknek a normálistól eltérő szexualitása van, de mostanra átment már-már egy propaganda állapotba. Midnenhol ott akarnak lenni."

Tanuld már meg a fogalmakat, könyörgöm! Nem mindegy, hogy egy közösség vagy egy mozgalom. Az lmbtq eredetileg egy közösség. Ezt a fogalmat már elég régóta használják. Az, hogy mostanra már a pride-on is használják, egy másik dolog.

Az mind szép és jó, hogy majd a szülő beszél a szexualitásról, de nekem speciel az anyutól kapott felvilágosítás annyi volt, hogy menstruációkor betétet használunk, mert nem szabad feldugni semmit, ha meg bzi leszel, akkor tönkreteszed az életed, és ne dönts így, mert különben is undorító.

Hát ezzel sokra mentem. Ja, nem... és ez nem is egyedi eset.

Az lmbrqról nem beszélni, az szinte olyan, mint, amikor nem szólsz a lányodnak a menstruációról, eltitkolod előle, hogy van, aztán ha a 14 évesen előkerülő iskolai felvilágosítás előtt jön meg neki, mondjuk 10 évesen, az osztályából elsőnek, és akkor azt hiszi, hogy azért vérzik mert beteg, és bepánikol, hogy meg fog halni. Nem egy ilyet láttam és hallottam. Szülő nem beszélt róla (időben), aztán csajszi vérzett, és halálfélelme lett tőle, mert azt hitte beteg. Másság ugyan ez. Szülő nem mondja el/csak rosszat mond róla, aztán ha olyan lesz a gyerek, akkor betegnek hiszi magát, mert vagy semmit nem hallott róla, és azt hiszi egyedül van, vagy ha rosszat hall csak otthon, akkor meg meg fog ijedni, ha észreveszi azt, hogy meleg/valaki más ismerőse meleg és amiatt fog aggódni.

Meg attól, hogy a suliba mondanak valamit a gyereknek, például a szexualitásról, az nem azt jelenti, hogy a szülőnek utána nem szabad róla beszélnie. Sőt, az a jó, ha a szülő is beszél róla.De akkor is kell iskolai felvilágosítás, mert így az lenne, hogy akivel beszélt a szülő és nem bűnnek állítja be az lmbt-t annak kb mindegy, akinél bajnak állítja be a szülő az ilyesmit az nem fog (annyira) pánikolni, ha esetleg érintett, akinek meg nem tud/akar beszélni róla a szülő, az is kapott információt.

Különben meg, aki szülőként nem tudja kezelni a tényt, hogy a gyereke a külvilágból is hall véleményt/infót, az nem való szülőnek. Ha én nem tudok értelmesen beszélni a gyerekemmel, ha felhoz egy témát, amit nem én mondtam, akkor én egy szr szülő vagyok. Nem fogok tudni bizalmat kialakítani a saját gyerekemmel, ha nem tudok vele bármilyen témáról nyitottan, nyugodtan beszélni. Max ha nem vagyok kompetens az adott témában, akkor érdeklődéssel meghallgatom, hogy később is merjen hozzám fordulni, és felkészülök a témából, hogy legközelebb tudjak releváns tanácsot adni. Ha én erre nem vagyok képes, és a saját inkompetenciámból adódóan a külvilág ellen ágaskodok, akkor én nem vagyok alkalmas gyereknevelésre.

Plusz, hozzátenném, hogy a kollégiumi nevelőim, tanáraim, tanár ismerőseim folyamatosan azt, mondogatják, hogy az iskola/kollégium az egy oktatási ÉS NEVELÉSI intézmény. Ez csak addig él, amíg nem kerülnek elő az érzékeny témák? Amint a szexualitás kerül szóba, már nem nevelési intézmény is az iskola/kollégium?

(18 vagyok, középiskolás)

58

Nekem pont akkor jött meg, mikor az unokatestvéreimnél voltam.

Ha pár hónappal korábban ne kézdezzek rá ÉN anyámnál az OB reklám kapcsán, hogy az mire jó, s ő ne mondja el nagyon minimálisan, hogy "Menstruáláskor kell a vért felszívni" (vagy valami), gőzöm se lett polna hogy miért barna foltos a pizsamám a lábam közt.

De amúgy még így is sírtam, mikor telefonon felhívtam, s megmondtam hogy "lehet menstruálok" mert fingom se volt hogy most mi van.

Mi lett volna akkor ha még meg se kérdeztem volna akkor...?