Mit csináljak? Szégyellem magam

3 hete beszélgetek egy férfival és tegnap tudtunk először találkozni. Nem szerettem volna felmenni hozzá és ezt le is szögeztem az elején, viszont elkezdett esni az eső és nekem nem volt negatív tesztem,hogy bárhová is beüljünk ezért végül felmentünk hozzá. ( Külföldön élek és itt sajnos a kertbe is csak teszttel lehet beülni....) Elkezdtünk borozgatni és hát lefeküdtem vele. Nem vagyok rá büszke egyáltalán, sőt...szörnyen érzem magam. Viszont ezt leszámítva elég jól elvoltunk, másnap délig. Miután hazamentem leírta hogy 1 hónapja szakított a barátnőjével akivel 2 évig voltak együtt és elmondása szerint tegnap költözött ki tőle a lány mielőtt találkoztunk és sírva könyörgött,hogy ne szakítsanak. Elmondta neki,hogy velem fog találkozni és elvileg a lányt teljesen kikészítette a dolog és “instabil” lett. Ma beszéltek délután telefonon és utána rám írt. Arra kért,hogy tartsunk szünetet mert nagyon megbánta és rosszul érzi magát a lány miatt. Én olyan szinten megalázva érzem magam..ha tudtam volna,hogy nincs lezárva ez a dolog akkor nem is találkozom vele, de nekem semmit nem mondott erről. Sajnálom a lányt is,magamat meg legszívesebben a föld alá kaparnám szégyenemben. Nem kellett volna ennek így történnie. Annyira megalázottnak és kihasználtnak érzem magam...Leírtam neki,hogy cselekedjen ahogy szeretne és engem hagyjon békén. Leírtam neki,hogy úgy érzem kihasznált és ez rosszul esik. Ti mit tennétek? Írjak neki valamit még? Annyira szégyellem magam...