Csak én várok valamire, ami megváltoztatná az egész életemet?

Együtt érzek, de azért a sztárok élete se fenékig tejfel. Sok a hozzájuk törleszkedő nyaller.

Javaslom vágj bele valami bizniszbe/befektetesbe, hátha megszeded magad és izgibb lesz életed. Most ne legyen "mi lett volna, ha..."

"ha különlegesen szeretnél élni, akkor különlegesnek kell születned"

Ez egy baromság.

olvasd el a "kíválóság hatalma" c könyvet.

"Nem szeretem a világunkat, olyan egyszerű és unalmas. Az emberek csak ugyanazt végzik nap mint nap, élik az életüket a csöppnyi élvezetekért és izgalmakért"

Teljesen egyetertek. Viszont az a baj, hogy a legtobb ember nem az elvezetert kel fel mindennap, hanem mert "kell". Kell dolgozni, kell teljesiteni, kell elvegezni a mindennapi teendot. Ez nem elvezet, es nem is szabadsag. Ebbol harom fele kiut van.

1, Belefasulsz abba, hogy 20-on evesen lediplomazol, es 40 - 50 evig csak dolgozol aztan ennyi az eleted

2, Beleorulsz ebbe az ertelmetlensegbe, hogy az eleted csak a munka, es kiesel a mindennapi ritmusbol, kezd lassan tonkremenni az eleted, nem lesz penzed, munkad, ismerosod, kesz leszel. Sokan ettol tartanak, es ezert kelnek fel mindennap es nem az "elvezetert".

3, Kitorsz ebbol. Es ezt kb a populacio 0.01%-a tudja megoldani. Ezek azok akiknek a szulei inditotta csaladi vallakozast es ezt tovabb adjak a gyerekeknek meg a hasonlok.

"ha különlegesen szeretnél élni, akkor különlegesnek kell születned."

Ez reszben igy van. Erre egy csomo ellenpeldat tudok hozni, de nem azert mert megcafolnam ezt a kijelentest. Irok par nevet.

Chester bennington - ha nem figyelt volna ra fel a Linkin Park manager-e meg Mike, akkor valoszinuleg folytatta volna az intenziv drogfogyasztast amfetaminoktol kezdve lsd-n (sajat bevallasa szerint egy nap 11 szer lotte be magat vele) at a kokainig meg az alkoholt. Van egy kozepsulis erettsegie es ennyi, es a huszas eveit mar nem elte volna tul. - Koztudott, hogy millardos lett

Corey Taylor - Egy pornoboltban dolgozott, kokainozott, ugy benyomta magat hogy majdnem meghalt es ujra kellett eleszteni. Ugyanugy semmi vegzettseg. Egyszer csak a Slipknot tagok behivtak hogy enekeljen/ordibaljon a bandajukban. - Milliomos/millardos lett belole, konyveket ir (hogy mirol azt nem tudom)

Larry Wheels - Csoro fekete ember Eszak-Amerikabol, kozepsuliba sem jart ha jol tudom (de javitsatok ki), nem tanult, otthon sepruvel kezdett edzeni, hogy ne szekaljak a suliban. Felfigyelt ra egy gazdag manager es egy hiresseg lett. - Ma ma milliomos az ember

Andy Whitfield - Eredetileg mernoknek tanult, de megunta a melot. Nem volt munkaja, csoroskodott egy jo darabig, majd lett egy csaladja, ketsegbe volt esve. Szerencsejere felfigyelt ra egy modell ugynokseg, modellkedett, aztan meghivtak filmekbe szineszkedni, majd o lett a Spartacus sorozat foszereploje - Neki is sikeres elete lett, de sajnos rakban meghalt, viszont ami rola fent van neten az alapjan nagyon kedves, szereny ember.

Mint latjuk, egy CSOMO ilyen ember van, aki semmit nem csinalt, semmit nem tett le az asztalra (nem tobbet mint egy atlag ember kepes ra), csak megtalalta oket a szerencse majd onnan valtak egyedisegekke mert akkor mar megengedhettek. Erre persze epiteni nem lehet.

"várok valamiféle csodára, ami megváltoztathatja az életem és úgy érezhetném, hogy én vagyok a főszereplője ennek a világnak, de így utólag visszagondolva, ez is csak egy gyönyörű álom."

Igen. Mindekni ezt gondolja magarol. O a legfontosabb, o a legegyedibb. Holott mindenki (az emberiseg nagy resze) ugyanaz, ugyanaz a hajviselet, ugyanaz a kondi kinezet, ugyanazok az igenyek, semmi egyediseg.

Azt vettem eszre, hogy az atlag ember ezekbe nem gondol bele, meg ha megis akkor nem hatja meg annyira es megvannak elegedve azzal hogy elik az eletuket. Altalaban depressziosok szoktak ezen elgondolkodni, meg nagyon aterezni ezt a dolgot.

Az eletnek alapjaraton nincsen semmi ertelme, celja, csak az amit mi adunk neki.

Bizonyos szintig mi formaljuk a sajat eletunket, mert azert eleg sok dologra van rahatasunk. Az ahol most tartasz nem lehet mind a kornyezeted hibaja, szinte biztos, hogy sajat donteseid is (kisebbek is, nagyobbak is) ide juttattak.

Attol megnyugodhatsz, hogy sokan nem kepesek felelosseget vallalni a sajat eletukert, szoval ezzel nem vagy egyedul, viszont ez sehova sem fog vezetni teged. Fiatalnak tunsz meg es jo lenne, ha nem hinned el / nem torodnel bele, hogy a legertekesebb eveidben ez a buvalbaszott mentalitas a normalis.

Pont ellenkezőleg látom. (Persze egy Középföldéhez vagy Korongvilághoz képest tényleg unalmasnak hathat.)

Rengeteg rossz dolog van a világon, de legalább ugyanennyi fantasztikus élmény és lehetőség is van. Olyan változatos világban élünk, akárhova utazok, mindig mintha egy külön világba csöppennék. Nem is kell nagy dolgokra gondolni. Például beszélgettem már thai és svéd kisvárosi öregasszonnyal (szeretek a helyiek szemével látni) és hiába volt a két nő közül egykorú, teljesen másképp látták a világot és teljesen más dolgok foglalkoztatták őket.

Keresni kell a lehetőségeket. Engem mindig a művészetek vonzottak, ami egy olyan ág, amiben nehezebb érvényesülni, de tettem érte és sikerült. Sok munka volt mögötte, de törtettem előre, mert tudtam, hogy más nem fog felkarolni a semmiből. Most pedig a munkám gyakorlatilag az egyik legnagyobb szenvedélyem és imádom csinálni.

Nem szeretnék a magas lóról beszélni, hiszen nekem is vannak bőven még terveim és nem tudom, hogy amúgy milyen helyzetben vagy, de bizony tenni kell azért, hogy jó életed legyen. Nem fog bekövetkezni a csoda, amire vágysz, neked kell tenned érte. Persze várhatod is, és akkor harminc év múlva is ugyanitt tartasz, míg mások előrejutnak, mert volt eszük élni és fejlődni.

Sok mindent befolyásol a szerencse, hogy milyen jellem vagy és hova születsz - ez tagadhatatlan. Viszont ez a te életed és megvan a lehetőséged kitörni. Nehezebb, de jobban megéri, mert a mostani sajnálkozásod és vágyakozásod semmire sem fog vezetni.

Én is különlegesnek születtem, még is most átlagos az életem.

Én is várok. Mondjuk nem igazán csodára, de arra is!, hanem arra, hogy felnőjjön a gyerek és társakká lehessünk. De reménykedek még sok baráti és szerelmi találkozásban, és a különlegességem megélésében, más hasonlóan különös emberrel, ha egyáltalán valaha találkozok olyannal.