Vannak itt olyanok,akik tudják,hogy valószínű van mentális betegségük,de nem mennek el diagnosztizálni valamilyen oknál fogva?

Sok olyan van akik tudjak, hogy van valami problemajuk de nem mennek el szakorvoshoz vele. Azt vettem eszre, hogy sokan nem hisznek pl a pszichiatriaban, de a pszichologusban viszont igen.

De talan annal tobb van akik nem tudjak magukrol hogy van bajuk, es valoban van bajuk. Ok a veszelyesebbek.

Nekem fizikai is.

KB 2 éve nézek egy nem gyógyuló sebet a lábamon, minden nap fáj és csak vény nélküli cuccokkal költözöm. Nem megyek vele orvoshoz, mert úgy érzem, hogy úgy gondolják, nem érdemlek segítséget, mert elhanyagoltam a bajom. És persze úgy érzem, ez igaz. És tudom, hogy ez probléma, de pszichológushoz se tudok elmenni ezzel igyanezért.

Meg mert nem tudom hogy kell elkezdeni.

Azt hiszem hosszú ideje nálam is tart valami.

Van olyan amikor sok idő után hirtelen megváltozik valami és akkor nagyon pörgök,legalább is régebben mindent is csinálni akartam akkor,aludni sem szerettem volna és nem is ment nagyon,na akkor minden ment is nagyjából.

Egy kis idő után sokkot kaptam (ki égtem?) és vissza estem,most amikor talán vannak jobb időszakaim még egy kicsit úgy mond szoktam pörögni,de már nem annyira,amikor mondjuk azt hogy jól vagyok akkor tényleg tudok csinálni valamit,ha vissza esem akkor még a normális gondolkodás is nehéz.

Sajnos egyre lejjebb sülyedek,azt hittem magam képes leszek ezen változtatni,de egyszerűen már nem megy,mi előtt még valaki azt hinné egyedül is meg tudom csinálni sajnos szinte már biztos hogy nem.

Pont ezen az oldalon olvasom a tüneteket és sajnos igazak rám,én nem eszem sokat,leginkább enni sem akarnák a rossz időszakokban.

[link]

Mindenféleképpen szeretnék el menni mostmár orvoshoz,semmi más nem fontos most csak hogy helyre tudjak jönni,legyen kedvem élni.

Elég nagy valószínűséggel depresszióm és erősebb szorongásom van és sajnos már pánikrohammal is volt dolgom. Több netes teszt is ezt hozta ki eredménynek, valamint angol és magyar nyelvű cikkeknél is sajnos rettenet sok dologban magamra ismertem.

Nem szeretnék pszichológushoz, pszichiáterhez vagy egyébhez elmenni, mert szeretném magam megoldani a gondot, nagyon sajnálnám rá a pénzem (főleg, hogy elég drága az óradíj és nem 5 perc lenne a kezelés) és nem is szeretek segítséget kérni. És azt sem tartanám kizártnak, hogy szembesülnék valamivel a kezelés folyamán, ami lehet, hogy megkétszerezné a gyógyulási időtartamot.