Külső szemlélőként mennyire tartanátok szánalmasnak az életemet?

Valahogy én is így álltam 27 évesen, kivéve, hogy én akkor kezdtem el dolgozni. Nem tudom mi a büfészek, mert lassan mindenre ezt mondják, ami nem mérnöki, orvosi vagy IT szak, de anno én is azt végeztem (grafika + film), most mégis megélek belőle. Járvány előtt kiemelkedően kerestem, azóta megfogyott kissé a munka, de majd lesz valahogy. Én 34 vagyok, és volt már pár barátnőm, de egész konkrétan most én is itthon ülök anyáméknál. Tervezem, hogy veszek lakást ebben az évben, de nagyon kiszámíthatatlan minden, szülői segítség csak minimálisan van. Közben azért kellene már gondolni a családalapításra is, de nehéz hozzá találni megfelelő partnert.

A szakma fontos. Nem is az, hogy egyből profi legyél, mert a pályakezdő filléres éveket sajnos ki kell járni mindenkinek. Hanem hogy szeresd, szívesen tanulj és fejlődj benne. Én egy kis vidéki grafikus cégnél kezdtem 140 nettóért, ahova be sem jelentettek, ellenben elvárták, hogy heti több napon is akár este 8-ig dolgozzak. Amikor hagot ennek hagot adtam, mondvacsinált indokkal "kirúgtak". Ezután felkerültem Budapestre volt főiskolai haverom ajánlását keresztül egy kis médiacéghez grafikusnak, ahol két év alatt megtanultam azokat az alapokat, amivel tudtam mit kezdeni a médiaszakmában mint animátor. Mégis, kellett még hozzá +1 ledarálós sz*r munkahely és egy ott eltöltött másfél év, hogy végre olyan helyre kerüljek - szintén volt kollégám ajánlásán keresztül -, ahol végre anygilag, emberileg is megbecsültek. Most is itt vagyok, bár home office-ban és mint mondtam kevesebb mukával. De még fenn vagyok a vízen, nincs semmi veszve.

Nem tudom, mit kéne tenned, mert ismerős nekem is az érzés, amiben vagy. Kilátástalanság, öngyűlölet, miközben látsz másokat, akiknek valahogy mintha könnyen menne minden. Pedig nem ők a többség, hanem mi, csak rólunk senki nem beszél.

Azt tedd meg, amit egy napon belül meg tudsz tenni. Ha nem szereted a szakmád, akkor csak átmenetiként tekints arra a melóhelyre, amit majd találsz (valamit úgyis fogsz), és kezdj el fejlődni abban, amit valóban szeretsz. Ma a neten már MINDEN információ fenn van minenkhez, nem kell tanfolyamra járni ahhoz, hogy legyen egy tudásod. Én is netről szereztem a tudásom legjavát. Lényeg, hogy tedd rá magad egy konkrét fejlődési vonalra, és a szorongásod is nagyban csökkenni fog, plusz rövid időn belül körvonalazódni fog előtted a jövő. Ha akarsz írj rám, beszélhetünk.

Csak felszínes dolgokat mondtál magadról, emberi oldaladból semmit nem ismertünk meg semmit a bemutatkozásod alapján.

Küzdesz v lemondasz a céljaidról?

Jó fej vagy?

Mennyire vagy negattav?

Mivel tölöd a szbadidőd,

Oly sok itt a kérdés...

6: "Keress olyan munkát, ami jobban fizet és/vagy jobban élvezed, mint a jelenlegit"

Ez olyan egyszerű, nem is tudom, miért nem jutott eddig eszembe, máris keresek egy jobb munkát, amit szeretek több pénzért :D