Nègy napig panszkodott apám nehéz légzésre, aztan éjjel örökre elaludt. Szerintetek nem érezte hogy haldoklik?

Részvétem.

Nem biztos. Nem tudom hány éves volt apukád, de vannak ilyenek, mint például idős emberek, úgy élik meg akár a szívrohamot, mintha teltségérzetük lenne.

Reméljük kvázi enyhébb tünetekkel élte meg az utolsó napokat, és csak elaludt.

Nem akarok érzéketlen lenni, én elég tárgyilagosan kezelem a halált.

Hány éves volt az "öreg"?

Nem szoktak a pasik - főleg a régi vágású, kemény fából faragott évjáratok - minden kis csupsággal orvoshoz menni. Kemény volt, azt gondolta, kibírja, kiheveri. Ha szerencséje volt, álmában ment el, ha nem, akkor az utolsó pár perc rémisztő tud lenni, de akkor már tehetetlen az ember. Az is lehet megbékélt vele és tudta? Nagyapám volt ilyen.

Nyugodjék békében! Mesélj már róla 1 jó storyt, hogy itt is megmaradjon az emléke!

Ha megnyugtat, tényleg lehetséges, hogy nem élte meg rosszul, csak voltak közepes tünetei, amivel nem rohant a kórházba, mert nem voltak annyira vészesek, és nem cska azért mondom, hogy megnyugtassalak, kórházban dolgozom, én már mindent láttam.

Otthon volt, a családjával, és elaludt. Szörnyű, hogy fiatalon meghalt, legyen könnyű nektek a gyász, kívánom!