Milyen berugni?

Röviden: lebomlanak a falak, megszabadulsz a gátlásaidtól, kevésbé leszel befeszülve, lazábbá válsz. Ilyenkor olyanokat is megteszel, amit amúgy nem biztos. Persze mindenkinél picit más, én pl. csatak részegen is tudok komoly és erősen gátlásos lenni, de ha nem figyelsz oda kényszeresen a viselkedésre, akkor egyértelműen felelőtlenebb vagy.

Mellékesen még, kicsit szédülsz, vagyis hát nem is szédülsz, csak kevésbé állsz biztos lábakon, figyelmetlen vagy és ilyenkor jön az, hogy elbotlasz, fellököd a poharat stb. Koordinálatlanabbul mozogsz egyszerűen szólva és nehezebb is odafigyelni, kicsit lassulsz, a beszéded összemosódhat, belassulhat. Engem pl. el is nyom ha leállok picit a bulival.

Általánosságban elmondható, hogy azok a tünetek mutatkoznak, amiket írtam (#5 #6). A mérték változhat, lehet te a végleteket éled meg, lehet megint más csak épphogy tapasztalja ezeket a tüneteket. Egyénfüggő, hogy ki mennyire bírja, meg persze a mennyiség is számít.

Ha a szubjektív véleményemre vagy kíváncsi, én szeretek berúgni, ha van rá társaság. Azt az évi pár alkalmat csak-csak megengedhetem magamnak, mikor kicsit jobban elengedhetem a gyeplőt, nem? Még így is sokkal kontrolláltabb részeg vagyok, mint bárki más, ez biztos, illetve sosem megyek hányásig, nálam ennyi csak a limit. Egyébként meg képes vagyok az estét is végig inni, csak ne hányjak. Fóbiásan utálok hányni. Persze a társaság maga is szabályoz engem, tehát nálam igazából a jóérzés a cél, olyan mértékben iszok csak, amennyire az ivópajtik is (akik nem csak ivópajtik, hanem valódi barátok). Amúgy meg ezt az évi pár alkalmat leszámítva eléggé visszafogottan italozok, ha egyáltalán iszok.